Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

81 magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételár felosztás esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosittatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekeblezett zálogjog a telekk. rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. Indokok: Az alzálogos hitelező az alzálogjog bejegyzésével csakis saját adósának jelzálogilag biztosított követelésére és nem magára az ingatlanra szerez zálogjogot és a jelzálogilag bekeblezett követelés elzálogosításának tényében sem a követelés eredménye, sem az annak biztosításául szolgáló zálogjog átruházása nem foglaltatik. Ebből következik, hogy az alzálogos hitelező közvetlenül a terhelt ingatlannak vele jogviszonyban nem álló tulajdonosa ellen rendszerint nem indíthat keresetet és hogy magából az ingatlanból — bírói árverés folytán eszközölt vételár felosztás esetét kivéve — csak akkor nyerhet kielégítést, ha saját zálogjogának tárgyát képező követelést az annak biztosításául szolgáló zálogjoggal együtt magára ruháztatja, vagy ennek a követelésnek a behajtására feljogosittatik. (Végreh. törv. 123. és 124. §§-ok.) Kivételt kell, hogy képezzen az az eset, midőn az elzálogitott követelés biztosítására bekeblezett zálogjog a tkv. rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, mert ebben az esetben nem volna helyes értelme, sem gyakorlati czélja annak, hogy a már nem létező követelés az alzálogos hitelezőre ruháztassék, illetve, hogy ez annak behajtására feljogosittassék. A törvénykezés oeconomiájából folyó tekinteteknél fogva ebben az esetben meg kell engedni azt, hogy az alzálogos hitelező követelésének kielégítését — a törölt tehertétel rangsorozatában — magából az ingatlanból követelhesse s evégből közvetlenül az ingatlan tulajdonosa ellen indíthasson keresetet, és pedig annyival inkább, mert a tulajdonosnak az a ténye, hogy az alzálogjoggal terhelt követelést az alzálogos jogainak figyelmen kívül hagyásával saját hitelezőjének kifizette, ahelyett, hogy azt bírói letétbe helyezte volna, önálló keresetet szül az alzálogos hitelező részére az ingatlan tulajdonosával szemben és az ebből származó kereseti jog az ált. polg. törvénykönyvnek az ideigl. törv. szab. I. E. 156. §-a szerint e kérdésben mérvadó 455. §-ának, valamint a végrehajt, törvény 82. §-a végbekezdésének rendelkezéseiben is találja alapját. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1895. évi ápril hó 19-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 7-én tartott teljes ülésben. — A telekkönyvi rendtartásra vonatkoznak a 11., 20., 29., 34., 36., 39., 45., 48., 56. és 72. p. d.-ek. Vajdafy : Teljes ülési döntvények. 6