Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

63 különben első sorban mindig az vizsgálandó, hogy a törvény a jogorvoslatot valamely végzés ellen megengedi-e s erre nézve az, hogy a végzés helyes-e vagy helytelen, irányadó nem lehet, hanem irányadó egyedül az, hogy a törvény kifejtett elvéhez képest a felfolyamodást a kir. Curiához megengedte-e, vagy nem? Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi június 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 24-én tartott teljes ülésben. == L. 6., 10., 22., 23., III. és V. p. d.-eket. 50. szám. (Je zálogos hitelező jogorvoslata a fizetési sorrend megállapítása ellen.) Az a jelzálogos hitelező, aki a fizetési sorrend megállapításánál a telekkönyvi elsőbbség figyelmen kivül hagyásával mellőztetett, szemben a 'jogerőre emelkedett sorrendi végzéssel jogosult e íkülön peruton érvényesíteni követelését azon hitelező ellen, akinek követelése az ő mellőzésével soroztatott és kielégítést nyert? (5764/1890., 6553/1882., 5373/1886. és 578/1890 P. szár mokhoz.) Határozat: Az a jelzálogos hitelező, aki a sorrendi tárgyalásra szabályszerűen megidézve vagy a sorrendi végzésről értesítve lett, abból az okból, mert a fizetési sorrend megállapitásánál a telekkönyvi elsőbbség figyelmen kivül hagyásával mellőztetett, rendszerint nincsen jogosítva követelését külön peruton érvényesíteni az ellen a hitelező ellen, akinek követelése az ő mellőzésével soroztatott és kielégítést nyert. Indokok: Az 1881: LX. t.-czikknek a kielégítési sorrend megállapítása végett követendő eljárást szabályozó 188. és következő szakaszai szerint, az összes telekkönyvi érdekeltek megidézése mellett tartandó s a kiküldött bíró által vezetendő sorrendi tárgyaláson a jelzálogos hitelezőnek a nyilvánkönyvi rangsorozat szerint kielégítendő követeléseit akkép kell felszámítani, illetőleg a kifizetési sorrend tervezetét akkép kell megállapítani, hogy a bekeblezett követelések aszerint, amint ellenük kifogás emeltetett, vagj kifogással meg nem támadtattak, külön-külön rovatba igtattatnak s a felszámítás mindaddig folytattatik, míg a kifogás alá nem vett tételek által a vételár kimerítve nincs, vagy az összes jelzálogos követelések fel nem számíttattak. A sorrendi tárgyalás befejezése után a telekkönyvi hatóság a kifogás alá vett minden tétel tárgyában a kifogást tevőknek és iaz ellenérdeküeknek nyilatkozataikat s az előterjesztett bizonyítékokat tartalmazó jegyzőkönyv alapján a sorrendet akkép állapítja meg, hogy a kifogás alá nem vett tételek perre utasítás mellőzésével, a kifogással megtámadottak pedig perre utasítás mellett soroztainak. A végrehajtási törvénynek idézett rendelkezéséből, valamint