Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

47 lefizetésnél óvatosnak kell lennie, nehogy kétszer legyen köteles fizetni. Arra nézve, hogy ily esetben, ha az eladó korábbi tulajdonos a vevőt a vételár lefizetése iránt perrel támadja meg, a biró miként Ítéljen, szükséges a lehető eseteket nagyjában szemügyre venni. Általában az esetek két osztályba sorozhatok. Lehetséges 1. hogy az ingatlanon fekvő terhek a vételárhoz képest oly csekélyek, hogy a vevő a vételárt a bejegyzett adósságok fedezetére szükséges összeg visszatartásával minden veszély nélkül kifizetheti; ily esetben a biró a vevőt arra, hogy az eladónak a vételárt megfizesse, kötelezheti is és a vevőt csak arra jogosíthatja fel, hogy az ingatlanon fekvő terheknek megfelelő összeget vagy magánál visszatartson addig, mig a bejegyzett terhek töröltetnek, vagy pedig a körülményekhez képest birói kézhez letegyen; vagy 2. az ingatlanon fekvő terhek összege megközelítheti, sőt tul is haladhatja a vételárt. Ily esetben a vevő nem fizethet az eladónak anélkül, hogy azon veszélynek ki ne tegye magát, hogy még a bejegyzett adósságokat is megfizesse, vagy épen maga az ingatlan tőle birói végrehajtás utján elvétessék. Ily esetben tehát az eladó a vételárnak vagy a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez nem követelheti a vevőtől mindaddig, mig a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. Mert a fennebbiek szerint az eladó a vevőnek tehermentes birtokot lévén köteles átadni, amig az eladó az eladott ingatlanra bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli, a vételárnak saját kezéhez való feltétlen fizetését nem követelheti, mivel kétoldalú szerződésnek teljesítését csak az követelheti, aki a maga kötelezettségét teljesítette, vagy teljesíteni kész. Bizonyos körülmények közt azonban, nevezetesen akkor, midőn a Vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak birói kézhez való letételét; és a biró — a fennforgó viszonyok tekintetbe vételével — kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett, hogy a zálogjog fennáll, birói kézbe fizesse le. Mert lehetnek körülmények, amikor igazságtalan és méltánytalan volna a vevőnek az ingatlan haszonélvezetát megfelelő visszteher nélkül megengedni. Ilyenkor a kölcsönös érdekek ugy egyenlitendők ki, hogy a vevő a lejárt vételárnak birói letéteményezésében marasztaltassék. És ily marasztaló Ítéletet hozhat a biró akkor is, ha a kereseti kérelem többre, t. i. a vételárnak az eladó kezeibe való fizetésére van irányozva. Valamint marasztalhatja a biró a vevőt az adott körülményekhez képest feltételesen is azon esetre, ha a zálogjog törlését az eladó eszközli, vagy egyéb módon biztosítja, avagy megengedi a vevőnek azt, hogy a bejegyzett hitelezőt ő maga elégítse ki és az ettől nyert engedély alapján a zálogjog törlését — az eladó költségén — maga eszközölje. Szükségesnek mutatkozhatik végre az is, hogy