Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

492 Jövedéki kihágás. Szeszfözésnek bejelentés nélkül megkezdése esetén a büntetés az 1888 : XXIV. t.-cz. 88. § 1. pontja alapján szabandó ki. bp. 4., 399. 1., te. i. t 2., 453. 1. Jövedéki kihágási ügyekben az ujrafelvétel mint jogorvoslat alkalmazást nyerhet, ka. i. t. 4., 423. 1. Jövedéki kihágást képez-e égetett szeszes folyadéknak nyilt helyre más beszedési körzetből a jogosult engedélye nélküli bevitele, C. II., 384. 1., de. i. t. 1., 402. 1., gy. i. t. 2., 412. 1., ka. i. t. 2., 418, 1, ko. i. t. 1, 426. 1. nv. i. t. 2 , 446. 1., pé. i. t. 1., 447. 1., te. i. t. 1, 451- 1. Jövedéki kihágást képez-e pálinkának öntermesztette, de más anyagból főzése, mint a milyenre az engedély szól ? gy. i. t 3-, 414. 1. Kamara ügyészének felebbezési joga ügyvédet bírságoló határozat ellen. C. 40, 320. í. Káros fél fejebbezheti az oly megszüntető határozatot, mely hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény esetében az ügyész indítványára hozatott. C. 9., 268. 1. Kereskedő segéd által főnöke v. hozzátartozója kárára elkövetett lopás a btk. 336. §. 7. pontja, esetleg 343. §-a alá foglalandó. C. 53- 344. 1. Kettős házasság esetében e viszony fennállása alatt az elévülés nem kezdetik meg, hanem csak az utóbbi házasság megszűnteiének napjával. C. 55., 347.1. Kettős házasság miatti elitélés esetében a házasság semmisége v. megsemmisítése a bünv. ítéletben nem mondandó ki. C- 46., 329. 1. Képviselői dijakat mngállapitó határozatok ellen a felek képviselői saját nevükben felebbezéssel élhetnek. C. 41- 320. 1. Képviselőválasztási jog megsértése miatt a feljelenlő jogosítva van mindazon birói határozatok ellen felebbezéssel élni, melyek ellen felebbezés általában meg van engedve. C. 38, 317. 1. Kérdőre vonás a pénzügyi hatóságok res érői félbeszakitja-e a jövedéki kihágások büntethetőségének elévülését ? C. III., 386. 1., bp. i. t. 5., 400. 1., ka. i. t. 3., 420. 1. Két személy előtt állítása a B. T. K. 258. §-ában körülirt minőségű ténynek nem képez rágalmazást. C. 32- 305. 1. Kétszer eladása valamely ingó v. ingatlan dolognak csak kárositási v. nyerészkedési szándék fenforgása esetében képez csalást C. 21., 285. 1. Kihágás. A B. T. K. 2. §-a alapján kihágásnak minősített vétség elévülése a k. b. t. k. 31. §-a szerint számítandó. C. 3. 262. 1. Kihágás. Bűntett v. vétség miatt folyamatba tett ügyben a cselekménynek másodbiróságilag kihágássá minősítése esetében a felebbezés vissza nem utasítható. C. 6., 265. 1. Kihágás. Két forint értéket felül nem haladó élelmi czikk eltulajdonítása esetében, ha ennek véghezvitele czéljából magánlaksértés is követtetett el, eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. C. 51., 339. 1. Kihágás. Lopás által elkövetett mezőrendőri kihágás bűntettet oly személylyel szemben sem képez, ki ellen a B. T. K. 338. §-ában megjelölt eset fennforog. C. 72., 367. 1. Kihágás. Mezőrendőri kihágást képez 60 korona értékig bemászással elkövetett gyümölcslopás. C. 70., 366. 1 Kihágás. Telekkönyvi beadványoknak jogosulatlan üzletszerű szerkesztése zugirászati kihágást képez. mv. i. t. 3., 439. i. Kihágásnak minősitendő és elzárással büntetendő azon súlyos v. könnyű testi sértés vétsége, mely a cselekmény elkövetésekor hatályban volt jogszabály szerint kihágást képezett. C. 1., 259. 1. Kihágásnak minősített cselekményre vonatkozólag csupán vádlott fellebezése folytán a kir. itélő tábla ítélete ellen hivatalbóli felülvizsgálatnak nincs helye. C. 11., 270 1. Kihágást képez két forint értéket felül nem haladó dolgoknak ellopása, melyek csak előkészítés által válnak élelmi czikkekke. C. 10, 269. 1. Kísérlet. A B. T. K. 338. §-a és 340. §-ának a 338 §-ra vonatkozó rendelkezése alkalmazandó az esetben is, ha utóbb elkövetett cselekmény kísérletnél tovább nem jutott 43., 322. 1.