Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

21 béreseken kivül levő — részes felet, kinek illetménye 100 catasteri holdat meghalad, egyéni illetményének kiszakitása illeti meg. Ezen többi részes fél alatt azon birtokosok lévén értendők, kiknek úrbéreseik nincsenek, de a közös erdőből részesülésre jogosítva vannak: — az 1880 :XLV. t.-czikk 25. §-ának felhivott intézkedése az elkülönités utján kiszakított úrbéri erdőjárandóságra nem alkalmazható, és igy annak alapján, úrbéri jogon, 100 holdnál többet tevő erdőjárandóság egyéni kiszakitásának az 1871 : LIII. t.-czikk 72., illetve 32. §-a ellenére helyt adni nem lehet. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1884. évi november hó 18-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi deczember hó 16-án tartott teljes ülésben. = Úrbéri ügyekre vonatkoznak az 1., 9. és 35. p. d.-ek. 19. szám. (Vagyonközösség erdélyi szász jog alapján.) Tekintettel az osztrák polgári törvénykönyvet Erdélyben életbeléptető 1853. május 29-én kelt nyiltparancs XII. czikkére, a házastársak között az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztiák p. törvénykönyv behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat-e oly dolgokra, melyeknek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a polgári törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg? (614/1884 v. számhoz.) Határozat: A házastársak közt az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a polg. törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg. Indokok: Az erdélyi szász statútumok szerint (Stat. L. II. tit. 4. §. 1.) a házasság által a házas felek közt, ha azok a házasság megkötése előtt szerződésileg másképpen nem intézkedtek, általános vagyonközösség jött létre, melynél iogva minden vagyon, melylyel a házastársak a házasság megkötésekor birtak, valamint minden vagyon, melyet azok utóbb akár mi módon szereztek, egy közös tömegbe olvadt. Ezen vagyonközösség mindaddig tartott, mig mindkét házas fél élt és csak valamelyikének halála után történt a közös vagyontömeg felosztása olyformán, hogy, ha meghalt a férj, 2/s rész jutott örököseinek, Vs rész a nőnek, és ha meghalt a nő, Vs rész jutott örököseinek és 2/3 rész a férjnek. (Stat. L. II. tit. 4. §. 2. és 5.) Az osztrák polgári törvénykönyvet életbe léptető 1853. évi május 29-én kelt nyiltparancs XII. czikkében rendeltetett, hogy azon kérdés, mennyiben maradjanak fenn továbbra is azok a jogviszonyok, melyek házastársak közt vagyonukra nézve a p. törv.könyv hatálybalépte előtt kötött házasság által megállapittat-