Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)
282 kezései alapján, és ezeknek megfelelőleg a törvénykezés által oldandó meg; tekintve, hogy az 1880: XXXVII. t.-czikk 36. §-a már az által is, hogy az intézkedésének tárgyát képező esetre vonatkozólag a külön büntetések «együttes tartamát» emliti, implicite azok egységesített végrehajtását fejezi ki; tekintve, hogy az ugyanazon személy által, félbeszakitlan folytonosságban szenvedendő több szabadságvesztés-büntetésnek az egységes végrehajtás szempontjából egynemű szabadságvesztésbüntetésre való átváltoztatása a B. T. K.-ek egyik sarkelvét képezi, mely semmikép sem áll az összbüntetéssel elválaszthatlan kapcsolatban; tekintve végre, hogy az átváltoztatásnál, habár a félbeszakitlan tartam hosszabb voltánál fogva előálló súlyosbítás az 1880: XXXVII. t.-cz. 36. §-ában külön meghatározott eseten kívül figyelembe nem vehető, — mindazonáltal mindenik büntetési nemnek természete és specificus súlyossága itt is szem előtt tartandó lévén, és ehhez képest az enyhébb büntetési nemben meghatározott büntetésnek súlyosabb nemű büntetésre átváltoztatása esetében mindenkor a tartam arányos leszállítása által az igazság követelményei teljesen kielégitendők, és ezen kiegyenlítésnél fogva az elitélt helyzetének a törvény elvével össze nem egyeztethető igazságtalan súlyosbítása feltétlenül kizárva lévén, ezek megtartása . mellett sem a törvény, sem az igazság nem: áll útjában, hogy az 1880: XXXVII. t.-cz. 36. §-ában megjelölt esetekben a több- és épen ezen törvény szavai szerint együttes szabadságvesztés-büntetések ugyanazon nemű szabadságvesztés-büntetésben hajtassanak végre: Mindezeknél fogva a m. kir. Curia bűnügyi tanácsainak teljes ülése azon elvi kérdésekre: a) Szemben az 1880: XXXVII. t.-cz. 36. §-a rendelkezésével, alkalmazandók-e a B. T. K. 96. és 104. §§-ainak szabályai olyan esetre is, midőn a jogérvényesen elitélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtása alatt ujabb büntetendő cselekményt követ el? vagyis helye van-e oly esetben az összbüntetés kiszabásának, vagy a büntetések cumulatiójának ? és ez utóbbinak kimondása esetében b) átváltoztatandó-e a cumulálandó különböző nemű szabadságvesztés-büntetések (fenforgó esetben fegyház és börtön) egyike a másiknak nemére olyképen, hogy azok ugyanazon egy fegyházban vagy börtönben szakadatlanul végrehajthatók legyenek ? határozatilag kimondja: ad a) az összbüntetés, vagyis az egyes büntetéseknek a többi cselekmények miatti büntetések félbeszakitlan tartama szempontjából való arányos enyhítése mellőzendő és az 1880: XXXVII. t.-czikk 36. §-a alkalmazandó; ad b) a büntetés egységesítése azonban, a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési