Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

273 sértések alapföltételeit megállapítja, a következő 302. §. második bekezdése, továbbá a 303—310. §§. az ezekben külön-külön meghatározott egyes ténybeli ismérvekhez képest, a 301. és 302. §§. rendelkezéseit módositó vagy minősitő rendelkezéseket állapítanak meg; tekintve, hogy a Btk. 308. §-a a Btk. 301. §-ában, valamint a fentebb megjelölt szakaszaiban foglalt rendelkezésektől azon esetre állapit meg eltérő intézkedést, ha a súlyos testi sértés büntette, esetleg ,a tettes által nem szándékolt halál többek bántalmazásából származott és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt; tekintve, hogy ezen eltérő szabály épen azon föltevésben találja létokát, hogy több bántalmazás közül nem levén meghatározható, ki legyen a súlyos sértés büntettet képező eredménynek okozója: ez okból a törvény nem tartotta az igazsággal megegyeztethetőnek, hogy mindazok, akik a bántalmazásban részt vettek, három évig terjedhető börtönnel, esetleg tiz évig terjedhető fegyházzal (306. §.), vagyis ugyanazon büntetéssel büntettessenek, amely azon esetre van rendelve, amelyben a súlyos eredményen kivül, az ezt okozó tettes is kiderittetett; tekintve, hogy a felhozottak következtében a 308. §. rendelkezése kivételes lévén, ez által a Btk. 301. §-ának azon alaprendelkezése mely a súlyos vagy könnyű testi sértés szándékos okozását büntetendő cselekménynek mondja ki, továbbá a 302. §. azon rendelkezése, mely az emiitett eredmény okozására a megfelelő büntetést határozza meg, nem korlátoztatott tovább, mint amennyire azt az idézett 308. §-nak külön megjelölt módositó rendelkezése megszorítja; tekintve, hogy az imént kiemelt szempont következtében ugy a 301., valamint a 302. §§., szemközt a 308. §-al teljes hatályban maradnak a szándékos testi sértés minden eseteire vonatkozólag, amelyek ez utóbbi szakasz által külön megállapított módositó ténybeli körülmény folytán, ennek külön rendelkezése alá nem esnek; tekintve, hogy ámbár a 308. §. a bűntett vagy vétség elnevezést nem, de csak általában súlyos testi sértést emlit, mégis az által, hogy büntetésül börtönt határoz, mely a Btk. 20. §-ának hetedik bekezdése szerint kizárólag csak bűntettekre alkalmazható, nem hagy kétséget aziránt, hogy ezen szakasz szoros összefüggésben a 301. §-al, a testi sértésnek itt meghatározott eredményéhez képest csakis büntettet képező esetéről intézkedik, kivételes rendelkezésében nem foglalva át és igy teljesen érintetlenül hagyva a súlyos testi sértés, valamint a könnyű testi sértés vétségét; tekintve, hogy a 308. §. alkalmazhatása a testi sértés vétségének bármely esetére már azáltal is ki van zárva, mert mig a 302. §. az estere is,' ha biztosan tudva van, hogy ki az ezen vétséget megállapító eredménynek egyedüli okozója, s eszerint tudva van, hogy ki az ezen eredményért egyedül felelős személy, Vajdafy: Teljes ülési döntvények. lü