Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

240 szélyre való tekintettel a zárlatot előlegesen elrendelte, a zár­lati kérelem felett ez esetben is végleg csak akkor intézi el, ha a feleket a kérelem iránt meghallgatta. A dolog természetéből folyik, hogy a felfolyamodásnak az elsőbiróság rendelkezése ellen csak akkor lehet helye, ha a tör­vényszabta eljárás e biróságnál be van fejezve és az elsőbiróság a kérelem iránt végleg határozott. Ezzel pedig ellenkeznék az, ha a bíróságnak az előleges zárlatra vonatkozó, csupán ideig­lenesen rendelkező és általa meg is változtatható végzése ellen külön felfolyamodás megengedtetnék. A felek meghallgatására és ennek eredményéhez képest a zárlat kérdésében végleges határozat hozatalára a biróság a tör­vény által kötelezve van ,és igy az ez iránt való intézkedés az előleges zárlat elrendelésével megkezdett eljárásnak minden eset­ben szükségképeni folytatása lévén, nem is képzelhető, hogy a törvény megengedni akarta volna azt, hogy a zárlati kérelem elintézésének a fent jelzett két részből álló folytatólagos menete az első része után közbetehető felfolyamodással megszakitható legyen. A törvény a felek meghallgatásával alkalmat és módot nyújt a zárlatot szenvedő félnek a zárlat elrendelése ellen felhozható összes panaszainak és kifogásainak érvényesítésére és mivel a meghallgatás után a biróság az előlegesen hozott végzéshez többé kötve nincsen, módot nyújt már az elsőbiróságnak is az előleges zárlat elrendelésével okozott sérelemnek saját hatáskörében való orvoslására. Az a fél, ki ellen', a zárlat a törvény ellenére rendel­tetett el, a neki ezzel okozott hátrányokat ezen az uton is épen ugy elháríthatja, mint tehette volna azt az előleges zárlatot el­rendelő végzés elleni felfolyamodással. Hiányzik tehát minden indok ahhoz, hogy a zárlatot szen­vedő félnek ezenkívül még a felfolyamodás jogorvoslata is meg­engedtessék, melynek általában csak akkor van helye, midőn az okozott sérelem magánál az azt okozó biróságnál nem orvosolható. . Általános perjogi szabály az, hogy a felsőbiróságnak jog­segélye csak akkor vehető igénybe, ha a sérelem orvoslása a törvény által meghatározott eljárás keretében az alsóbiróságnál már ki van zárva és ezt az elvet hazai joggyakorlatunk is követi, egyebek közt az 1874. évi XXXV. t.-czikk X. fejezetének alkal­mazásánál, mely, habár a közjegyzői okirat alapján hozott végre­hajtást elrendelő végzés ellen a felfolyamodást kifejezetten szin­tén meg nem tiltja, mégis helyesen akként nyer alkalmazást, hogy mindaddig, mig az elsőbiróság a végrehajtást szenvedő ki­fogása folytán nem határozott, a felfolyamodás az elsőbiróság végzései ellen ki van zárva. Az 1881. évi LX. t.-czikk 239. §-a pedig nem lényegben, hanem csak az alakra tér el a fent jelzett törvény rendelkezé­seitől, midőn a zárlatot szenvedőnek megengedi, hogy az elő­leges zárlat elrendelése ellen kifogásait a meghallgatásnál ter-

Next

/
Thumbnails
Contents