Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

18--> Az 1874 : XXXIV. t.-cz. V. és VII. fejezeteiben meghatározott és a megbízási jogviszony szülte általános kötelezettségeken felül tételes törvényeinkben kivételes intézkedések is fordulnak elő, jelesül az 1873. IX. t.-cz. 7. §-a a bélyegrövidités következményeivel az ügyvédet sújtja, az 1881 : LIX. t.-cz. 60. §-a s az 1893 : XVIII. t.-cz. 205. §-a szerint a törvény által kizárt perorvoslat használata miatt kiszabandó bírságot első sorban az ügyvéd köteles viselni; de e törvényes intézkedések szintén nem képezhetnek támpontot arra, hogy az ügyvéd kötelessége az 1874: XXXIV. t.-czikkben maghatározott korlátokon és a megbízási viszony általános szabályain túl kiterjesztessék. Sőt épen abból, hogy a törvényhozás szükségesnek találta az ügyvéd kivételes kötelezettségeit külön törvényekben megállapítani, az következik, hogy minden egyéb az ügyvéd kötelességének meghatározásánál az 1874: XXXIV. t.-czikk intézkedései s illetve a megbízási szerződés általános szabályai szorosan alkalmazandók. Ezek szerint sem törvényes, sem jogos alapja nincs annak, hogy a kérdéses járandóságok előlegezésére a rendes perben megbízott ügyvéd is kötelezhető legyen, és ezekkel az érvekkel szemben semminemű czélszerüségi szempontok nem lehetnek döntők. Elvül kellett tehát kimondani, hogy rendes perekben a tanuk és szakértők járandóságának előlegezésére a bizonyító fél ügyvédje nem kötelezhető. Kelt Kassán, a kassai kir. itélő-táblának 1900. évi május hó 11-én tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett Kassán, a kassai kir. itélő-táblának 1900. évi május hó 17-én tartott polgári teljes ülésében. = 743/1900. eln. sz. A jelen kir. Ítélőtáblai döntvényben foglalt határozat a kir. Curiának az 1900 : XXV. t.-cz. 13. §. alapján 1900. évi június 15-én tartott polgári teljes ülésében hozott és ugyanazon évi június 22-én hitelesített XI. számú döntvényével megváltoztatott és kimondatott, hogy amennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rdts. 54. §-a szerint igényelhet őelőleg szokásos összegével megfelelő arányban áll, a tanuk és szakértők dijainak és kiadásainak előlegezésére a birói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével a fél ügyvéde is kötelezhető. 9. szám. (Sorrendi végzésben meghatározott kamat.) Az ingatlan vételárából az 1881 :LX. t.-czikk 201. §-a értelmében kiutalt tőkekövetelések után az utalványozó végzés keltétől tovább járnak-e még a végrehajtást elrendelő, illetve a sorrendi végzésben meghatározott kamatok? és ha igen, mely időpontig ? (1901. évi 1645/P. sz.-hoz; és vonatkozással a pozsonyi kir. Ítélőtáblának 5-ik sz. polg. teljes ülési döntvényére.) Határozat: Az 1881 :LX. t.-czikk 201. §-a szerint a birói letétből kiutalt tőkekövetelések után a végrehajtást rendelő, illetve a sorrendi végzésben meghatározott kamatok nemcsak az utalványozó végzés keltéig, hanem a jogerős utalványozó végzésnek a letéti hivatalba érkezése napjáig járnak. Indokok: Ha a hitelező kamatozó pénzkövetelésének ki-