Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

148 t.-cz. 224. §-a értelmében való biztosítási végrehajtásnak helye nincs. Indokok: A végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. t.-czikknek a biztosítási intézkedéseket tárgyazó része (IV. czim 223—254. §§-ok) a követelések biztosításának két külömböző módját állapítja meg, u. m. a készpénzbeli követelések biztosítására nézve a biztosítási végrehajtást (amelyről a 223—236. §-ok rendelkeznek) bizonyos meghatározott dolog vagy jog iránt való követelések biztosítására nézve pedig a zárlatot (amelyről a 237—254. §§-ok rendelkeznek). A törvény idézett szakaszának a rendelkezéséből továbbá kétségtelen az is, miként a biztositásnak mindkét emiitett módozata önálló követelést feltételez, illetve, hogy biztosítási végrehajtásnak avagy zárlatnak csakis önálló és az olyan követelésekre nézve lehet helye, amely követelések önálló kereset tárgyává tétettek. Minthogy pedig az ingatlan elvont haszna iránt támasztott követelés a birtokbahelyezésre irányuló követelésnek a járulékát képezi, következőleg önálló követelésnek nem tekinthető, ami nyilván kitűnik a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-cz. 3. §-ának abból a rendelkezéséből is, amely szerint ingatlanok tulajdonát, vagy birtokát tárgyazó perekben a birói hatáskört, illetve az eljárás módját illetőleg, a pertárgy értékének a megállapításánál egyedül az ingatlan értéke az irányadó, az ingatlannal együtt követelt elvont haszon egyenértéke tehát számításba nem jöhet; minthogy továbbá a biztosítási végrehajtás eseteit az 1881: LX. t.-cz. 223. és 224. §-ai egybefüggőleg állapítják meg, eme §§-ok kapcsolatos rendelkezéseinek egybevetéséből következik az, hogy a 224. §. szerint feltétlenül marasztaló elsőbirósági Ítélet alapján, ha az alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal bíró felebbezést,' vagy ugyanolyan joghatályu igazolási kérelmet adott be, csak önálló és olyan készpénzbeli követelésre nézve van helye a biztosítási végrehajtásnak, amely készpénzbeli követelésre nézve a felhívott törvény 223. §-ában meghatározott feltételek fenforgása esetében már a kereset beadásával egyidejűleg vagy a kereset beadása után is a biztosítási végrehajtás elrendelhető; minthogy általános jogszabály az, hogy a járulék a fődolgot követeli és a járulék annak a dolognak a természete szerint bírálandó el, amelynek az járulékát képezi; minthogy végül a végrehajtási törvény valamely ingatlan tulajdona, vagy birtoka iránt támasztott követelés biztosításának módjául a zárlatot állapítja meg: nyilvánvaló, hogy az ingatlannak, illetve a birtokbahelyezés iránt való követelésnek a járulékát képező elvont haszon, habár ennek az egyenértéke az Ítéletben meghatározott pénzösszegben állapíttatott is meg, vala-