Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

12» esetben a törvény a haszonélvezetnek zár alól feloldása iránt nem intézkedik, követelhető, hogy a biztositásnak oly módját, hogy a haszonélvezet zár alá vétessék, megengedni nem czélozta. A törvény szövege s az arra vonatkozó törvényhozási tár­gyalások adatai is ellene mondanak annak a felfogásnak, hogy az 1881. évi LX. t.-czikk 208. és 211. §§-aiban szabályozott el­járás a biztosítási végrehajtásra joghasonlatosság utján kiter­jesztessék. A végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslat 735. §. c) pontjában ugyanis a jelzálogos hitelezőnek megengedtetni czé­loztatott, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlant bizonyos feltételek fenforgása esetében, a követelés fizetési határidejének lejárta előtt is zár alá vétethesse s ezzel kapcsolatban az a rendelkezés terveztetett, hogy az ekként zár alá vett ingatlan jövedelméből csupán a zárgondnok dija és költsége fizettessék, a jövedelem többi része pedig a tulajdonost illesse. A képviselőház igazság­ügyi bizottsága azonban a javaslatot ily megszoritással sem fo­gadta el, hanem a zárlat alkalmazását attól tette függővé, hogy a bekebelezett követeléssel biró jelzálogos hitelező, egyéb meg­határozott feltételek mellett azt is igazolja, hogy lejárt köve­telése iránt a keresetet megindította, de még ily esetben is mel­lőzte a javaslatnak azt a részét, hogy a zárgondnoki dij és költ­ség a jövedelemből fedeztessék, s a jövedelmet minden levonás nélkül a tulajdonos rendelkezése alatt hagyta, — kifejezvén je­lentésében, hogy ha a hitelezőnek több jog adatnék, az a gya­korlatban igen sok méltatlan zaklatásra vezetne. Ily értelemben hozattak meg a törvény 237. §-ának f) pontja és 245. §-a. Ha tehát a törvény a kielégítési végrehajtás előtt még a bekebelezett zálogjoggal biró hitelezőnek sem engedi meg a ha­szonélvezetnek, illetve jövedelemnek zár alá vételét, habár már lejárt követelése iránt a pert is megindította, ennél több jogot annak a hitelezőnek, kinek csak biztosítási joga van, a törvény megsértése nélkül adni csakugyan nem lehet. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1901. évi január hó 25-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márczius hó 1-én tartott teljes ülésben. = Biztosítási vht.-ásra vonatkozik a IV. p. d. XIII. szám. (Sorrendi végzésben meghatározott kamat.) Ingatlanok elárverezéséből befolyt vételárnak az 1881 :LX. t.-czikk 196. §-a értelmében hozott sorrendi végzés szerint való felosztása esetében a hitelezők javára sorozott, és az idézett törvényczikk 201. §-a értelmében a letóthivatalból kiutalt tőke­követelések után a sorrendi végzésben meghatározott kamat mily időpontig jár? Vajdafy : Teljes ülési döntvények. ö

Next

/
Thumbnails
Contents