Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

3 A közigazgatási hatóságoknak a birtokállapot fentartása, vagy a gyakorlat módja és kiterjedése körül való ideiglenes intéz­kedések iránti joga érintetlen marad. Magától értetik, miszerint oly arányosítások (limitatiók), melyek a törvényes határozatok megtartásával történtek, vagy általában az illetékes hatóságok által végképen megerősíttettek, többé kérdés alá nem vétethetnek. Indokok: Ugy az 1871: 31., 53., 55. t.-czikkek, valamint az 1880: 45. t.-cz. szerint az arányositási ügyek azon kir. tör­vényszék illetőségéhez tartoznak, melynek területén a rendezés tárgya létezik; s az eljárásra nézve ugyanazon szabályok tartan­dók meg, melyek a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló törvény, illetve uta­sításban meg vannak állapítva. Arányosítás tárgyául szolgálnak a közösségre tartozó minden haszonvételek, s igy nemcsak az egy, illetve több községek bir­tokosai által közösen használt, vagy a közösből elszakított fek­vőségek, hanem azon községbeli javadalmak (jövedelmek) is, me­lyek, mint a volt nemesi birtok tartozékai, a hazai törvények értelmében a közös javak felosztásának hasonló közössége alá vonandók, vagyis szintén arányosítás (limitatio) alá tartoznak. Ily javadalmat képez az ítalmérési jog, mely az erdélyrészi tör­vények, jelesen az Appr. Const. III. R. 29. és 32. cz. szerint ugyanazon elvek szerint, mint a közhatárok szabályoztatni ren­deltetett; mely szabályozás az 1848-ik év előtti korszakban is, ha maga a jog volt vita alatt: mindig a vitás jogra nézve hozott birói ítélet alapján eszközöltetett. Minthogy tehát az elől idézett törvényczikkek szerint az toznak, az italmérési jog pedig az erdélyi részekben fennálló magánjog szerint is arányosítás (limitatio) alá tartozó jövedel­met képez, az italmérési jog arányosítását tárgyazó ügyek vég­arányositási ügyek kivétel nélkül a bíróságok hatósága alá tar­elintézésének birói útra való tartozása az erdélyi részeket ér­deklőleg sem lehet kétséges; érintetlenül maradván a közigaz­gatási hatóságoknak ez iránybani ideiglenes intézkedési jcga. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1882. évi október 9-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október 30-án tartott teljes ülésben. ' | I I = Italmérésért megállapított kártalanításra vonatkozik az 51. p. d. 3. szám. (Haszonbérlet megszüntetése.) Megszünteti-e a bérlő halála a haszonbérletet akkor is, midőn ez a szerződésben kikötve nincs? Követelheti-e ily esetben különösen a bérbeadó a szerző­dés felbontását a bérlő elhalálozása indokából? (7636/1882 P. sz.-hoz.) 1*

Next

/
Thumbnails
Contents