Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

95 bocsátás iránt hozott határozat következtében támasztható vagyonjogi követelések lebonyolításának módjáról ezek a törvények nem rendelkeznek s e tekintetben az 1897. évi XXI. t.-cz., mely a temes-bégavölgyi vizszabályozó társulatot kifejezetten a társulat kötelékéből kibocsátott területek után eszközlendő visszafizetések teljesitése czéljából kölcsön felvételére hatalmazza fel, — sem állapitott meg külön eljárást. Nem létezik tehát törvényes alap arra, hogy a társulat kötelékéből 'kivált területek tulajdonosai a szóban forgó igényüket előbb közigazgatási uton érvényesiteni kényszeríttessenek. De nem is volna helyes értelme annak, hogy ezeknek az igényeknek érvényesítése első fokon épen a visszatérítésre kötelezendő társulat közgyűlése által kiküldendő bizottság határozatától függővé tétessék. Nem utasíthatók a visszatérítésre jogosultak a közadók behajtására, illetve a közadók behajtásából felmerülő kérdések eldöntésére hivatott hatóságokhoz sem, mert habár a vízjogi törvény 122. §-a, illetve az 1884 : XIV. t.-cz. 21. §-a szerint a vízszabályozási járulékok a társulat kérésére közadók módjára hajtandók be, e rendelkezésből egyáltaljában nem következtethető az, hogy az ártérből való kibocsátás következtében felmerülő követeléseknek a társulat ellen való megállapítására s azoknak behajtására is ugyanezek a hatóságok volnának hivatva. Ezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a kérdésben forgó keresetek a polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1900. évi január hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márezius hó 9^én tartott teljes ülésben. 69. szám. (Ápril 11. törvényes szünnap.) Ha valamely jogcselekvény (perbeli, perenkivüli, vagy az anyagi jog körébe tartozó) teljesítésére megszabott határnap, vagy határidő végső napja az 1898. évi V. t.-cz. által ápril havának nemzeti üneppé nyilvánított 11. napjára esik, erre a napra a teljesítés tekintetében alkalmazandók-e a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra, mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok? (I. G. 231—1/1899 P. és 9444/1899 B. számokhoz.) Határozat: Az 1898. évi V. t.-cz. által ápril havának nemzeti ünneppé nyilvánított 11-ik napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesitése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra, mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok alkalmazandók. Indokok: Az 1898 : V. t.-cz. megalkotása előtt törvényes szünnapoknak az állam csak a vasárnapokat és a Gergely-naptár szerinti közönséges ünnepeket ismerte el (1868 : LIV. t.-cz. 255. §.,