Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet sem a tanúnak, sem az ügyfélnek nem kell aláírni. Indokok: A feltett kérdés csak az okból tehető vitássá, mert a S. E. 160. §-ának rendelkezése szerint a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvet kizárólag az elnök és jegyző és esetleg a tolmács irják alá, ellenben a járásbiróság előtti eljárásban a bizonyítást tárgyazó IV- fejezet 93. §. 2-ik bekezdése az 1868 :54. törvényczikknek a tanubizonyitásra vonatkozó azon szakaszai között, amelyeknek a sommás eljárásban való megfelelő alkalmazását rendeli, hivatkozik a 203. §-nak 2-ik bekezdésére is, amely előirja, hogy a tanú a vallomásáról felvett jegyzőkönyvet aláírja, a járásbiróság előtti sommás eljárás szabályai pedig a S. E. 130. §-a értelmében a felebbezési eljárásban, amennyiben a felebbezési fejezetnek intézkedéséből más nem következik, szintén megfelelően alkalmazandók. Minthogy azonban a S. E. 130. §-a értelmében a felebbezési eljárásban is alkalmazandó 48. §. 5. bekezdése szerint a per birósága előtt felvett bizonyítás eredménye a tárgyalási jegyzőkönyvbe veendő fel s igy a felebbezési bíróság által közvetlenül kihallgatott tanúnak vagy ügyfélnek a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvett vallomása magának a tárgyalási jegyzőkönyvnek tartalmi részét képezi, nem lehet kétséges az, hogy amidőn a S. E. 160. §-a kifejezetten (megjelöli azokat a személyeket, akik a tárgyalási jegyzőkönyvet aláírják s ezek között sem a tanút, sem az ügyfelet fel nem említi, a felebbezési bíróság által közvetlenül kihallgatott tanú és ügyfél által a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvett vallomásukat aláíratni nem kell. Az 1868 :54. t.-cz. 203. §-ának 2. bekezdése, amidőn a jegyzőkönyvet a tanú által is aláíratni rendeli, szem előtt tartja a törvk. rendt. 201. §. 2-ik bekezdésének azt a rendelkezését, amely szerint a tanuk vallomásai egész terjedelmükben veendők fel a jegyzőkönyvbe. Minthogy pedig a felebbezési eljárásban a tárgyaláskor lefolyt bizonyítás csak ennek eredményében veendő fel a jegyzőkönyvbe (S. E. 48. §. 5. pont és 130. §.): ezekből következik, hogy a S. E. 93. §. 2-ik bekezdésében felhívott 1868 :54. t.-cz. 203. §. 2-ik bekezdésének az a rendelkezése, hogy a tanú a vallomásáról felvett jegyzőkönyvet aláírni itartozik, a felebbezési eljárásban csupán a megkeresett és kiküldött biró (157. és 158. §§.) által teljesített tanubizonyitás felvételénél nyerhet alkalmazást, amikor vallomása nem a tárgyalási, hanem külön jegyzőkönyvbe vétetik fel. Minthogy végre az eskü alatt kihallgatott ügyfél vallomásának jegyzőkönyvbe vételére nézve a S. E. törvény nem tartalmaz különleges rendelkezést: ki kellett mondani, hogy ha a kir. trvényszék mint felebbezési biróság közvetlenül hallgatja ki a tanút vagy eskü alatt a felet, a tárgyalásról fel-