Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

IV. A hagyaték értékeinek megállapítása. A hagyatéki illeték megszabásának alapját a hagyatéknak megállapított pénzbeli értéke képezi. Az értékösszeg 20-al maradék nélkül osztható összegre kerekitendő ki olykép, hogy a 10 koronán felüli összeg 20 koronának vétetik, mig a 10 koronán aluli értékösszeg az illetékkiszabásnál figyelmen kivül marad. (I. sz. 76. és 77. §.) Az ingatlanok értékének megállapítására a következő szabályok irányadók : Az ingatlan értékének hagyatékoknál a hagyatéki eljárás folyamán eszközölt leltározásnál felvett becsérték veendő, leltári becsérték hiányában pedig a felek által bevallott becsérték. Ha az igy megállapított érték azonban az 1887 : XLV. t.-cz. 4. §-ában meghatározott minimális értéknél kevesebb, ugy az illeték alapjául az utóbbi érték veendő. Az itt emiitett törvényszerű legkisebb értékek a következők : 1. A földbirtoknál az 1881 : XI. t.-cz. értelmében megállapított kataszteri tiszta jövedelemnek húszszoros összege : azonban oly földbirtoknál, mely valamely vizszabályozó vagy ármentesitő társulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapított vízszabályozási járulék levonásba hozandó. Ha csak ez a költség az 1881 : XLII. t.-cz. 7—14. és 15. §-ai értelmében a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál már figye lembe nem vétetett. 2. A házbéradó alá tartozó házaknál a megelőző évben a házbér adó alapjául vett tiszta jövedelemnek: a) Budapest fővárosában tizenhatszoros összege : b) Budapest főváros ó-budai részében, valamint az 1868. évi XXII. t.-cz. 4. §-a értelmében az átalános házbéradó alá tartozó városokban és községekben tizenötszörös összege : c) másutt tizenkétszeres összege.