Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

43 s az ezen felül mutatkozó összegnek törlését elrendeli; a felemelt illetékre vonatkozó részében pedig hivatalból meg­semmisíti. Indokok: Az eljáró kir. pénzügyigazgatóságnak végzését a rendes illetékre nézve meg kellett változtatni: mert fent nevezett örökhagyónak felebbező örököse nagykorú volt, s a bélyeg- és illetéki törvény és szabályok 123. §. d) pontja értelmében nagykorú örökösök, miután ily esetben birói be­avatkozásnak hivatalból helye nincs, fel vannak jogosítva, sőt kötelesek a hagyaték állagát kimutatni; s jelen esetben fe­lebbező nagykorú örökös nemcsak hogy a hagyatéki kimuta­tást alá nem irta, de felebbezésében határozottan tagadja is, hogy örökhagyó hagyatékához ingóság tartozott volna; s mi­után ezzel a tagadással szemben megejtendett vizsgálat alap­ján az eljáró igazgatóság nem csak mit sem bizonyít, de miután felebbező időközben elhalt, s hagyatékának tárgyalása alkalmával 1883. évi ápril 17-én felvett, s a beszerzett ha­gyatéki iratok között fekvő tárgyalási jegyzőkönyvvel is be van igazolva hogy örökhagyó Hildebrand Józsefnek ingósága nem maradt, ennél fogva a hagyaték állagát ingatlanokban a felebbező által is bevallott 3.050 írt értékben, s ebből le­vonva az igazgatóság által is elfogadott 1.256 frt terheket, s igy a tiszta hagyatékot 1.794 frt értékben kellett megállapítani; s ez után az illetéket a fenti rendelkezési részben részletezett százalékokban járónak kellett a bélyeg- és illetéki törvény és szabályok 95. tétele B. pont d) alpontja s 2. és 3. jegyzete értelmében azért is kimondani, mert az idézett 3. jegyzet határozataként oldalági örökösök az adósággal terhelve átvett ingatlan rész után 43/io°/0-tóli illetéket tartoznak fizetni. A felebbezett végzésnek a felemelt illetékre vonatkozó része pedig az 1883. évi XLII1. t.-cz. 16. § a alapján azért volt megsemmisítendő, mert az 1875. évi XXV. t.-cz. 2. §-a értelmében az illetékek megszabásával a kir. illetékszabási hivatalok vannak megbízva; s a kir. pénzügyigazgatóságok az illetékekre nézve az 1881. évi XXXIV. t. cz. 34. §-a értel­mében felebbezési hatóságot képeznek; miután pedig az ille­tékes kir. illetékkiszabási hivatal jelen esetben még felemelt illetéket meg nem állapított, ilyet első fokban megállapítani a kir. pénzügyigatóságnak nem volt hatáskörében ; eme eljá­rásával tehát törvényes alaki eljárási szabályt mellőzött. 51. (900—87. p. b.) Ha az elsőbiróság határozatilag ki­mondja azt: hogy valamely hagyatékra nézve birói beavatko­zásnak helye van, és ez a határozat az örökösök felebbezése folytán megváltoztatva lett, az ekként tényleg birói beavat-

Next

/
Thumbnails
Contents