Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

41 Az örökösök a felemelt 72 frt 17 kr illeték törlését azért kérik, mert egyik örökös társ a haláleset idejében még kiskorú volt. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1885. évi márczius hó 14-én kelt 6707. számú végzését megváltoztatja, és a felebbezöket a terhükre előirt 72 frt 17 kr birság fizetése alól felmenti. Indokok: Besztercze város árvaszékének a másodfokú felebbezéshez csatolt 197/884. számú okiratával a felebbezők bebizonyították, hogy néhai Cserminger Oszkár örököseinek egyike, névszerint Cserminger Alfréd 1884. évi április hó 5-én nyilváníttatott nagykorúvá, és hogy így az örökhagyó elhalálozásakor, 1884. évi február hó 16-án még kiskorú volt. A haláleset tehát az 1868. évi LIV. t.-cz. 560. §-ának a) pontja értelmében hivatalos beavatkozást tett szükségessé, s ily esetben a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 123. §. a) pontja értelmében a hagyatéki kimutatásnak kiszabás végett bejelentése az eljáró bíróság vagy gyámhatóságnak áll kötelességében, ugyanezen §. d) pontja értelmében csak a hivatalos beavatkozást nem igénylő hagyatékok kimutatásainak beterjesztése terhelvén az örökösöket. Igaz ugyan, hogy a beszterczei kir. törvényszék 1884. évi július hó 5-én kelt 2330. számú átirata, melylyel a hagyatéki iratokat az adóhivatalnak megküldi, azt a megjegyzést tartalmazza, hogy a hagyatéki ügy hivatalos beavatkozást nem igényel, de ez a körülmény magyarázatát abban találja, hogy az örökösök a csatolt felzet tauusága szerint a hagyatéknak beszavatolását 1884. évi április hó 20-án kérték a bíróságnál, oly időben tehát, midőn Cserminger Alfréd már nagykorú volt, s midőn a hagyaték birói beavatkozást már tényleg nem igényelt. Tekintve azonban, hogy a hagyatéknak kiszabás végetti bejelentésénél irányadónak csak is a haláleset bekövetkeztének időpontját lehet tekinteni, főleg minthogy az 1868. évi LIV. t-cz. 561. és 562. §-ai értelmében a halálesetek haladéktalanul és így az örökösök személyes állapotában bekövetkezett változás bevárása nélkül jelentendők fel: tekintve továbbá, hogy a fentebbiek értelmében a haláleset bekövetkeztekor az örökösöket bejelentési kötelezettség sem terhelte: mindezeknél az indokoknál fogva a hagyatékkésedelmes bejelentése miatt az örökösök terhére bírságot nem lehet kirónni; miért is a pénzügyigazgatóság felebbezett végzésének megváltoztatásával a felebbezőket a kirótt 72 frt 17 kr birság fizetésének kötelezettsége alól fel kellett menteni.