Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

33 egyezségre nem léptek, hanem a hagyaték tárgyalási jegyzőkönyvben az örökösök által is elfogadva, általánosságban kimondatott, hogy örökhagyó egész hagyatékára „az özvegyi jog örökhagyó özvegye szül. Schleicher Léni javára* bekebleztessék, s ennek az özvegyi jognak bekeblezése az ungvári kir járásbíróságnak 1884. július 4-én 3278. sz. a. k. hagyaték beszavatoló végzésével — az ungvári 617. sz. telekjegyzőkönyvben fekvő egész hagyatéki ingatlanra el is rendeltetett. Minthogy hazai törvényeinknek az özvegyi örökösödés és özvegyi jogra nézve fentebb elősorolt intézkedései folytán épen azért, mert az özvegygyei igényei és jogaira nézve az örökösök egyezségre nem léptek; sőt özvegyi joga az egész hagyatékra nézve nemcsak biróilag beszavatoltatott, de a hagyatéki ingatlanra annak bekebelezése is elrendeltetett: kétséget nem szenvedhet, hogy felebbező özvegynek, — férje egész hagyatékara nézve a megtartási joga s illetve haszonélvezete fennáll, — s igy illetékszabás szempontjából ezt a a jogot az özvegyi haszonélvezettel egyenlőnek kelletett tekinteni ; minek folytán ebben az esetben az illeték megszabásánál az illetékszabályok 85. és 86. §§-ai és illetéki díjjegyzék 95. tétel B. b) pont 2. jegyzetében foglalt intézkedések a mérvadók. 43. (1583—90. p. b.) Hitbizományi javak örököse azon az alapon, hogy tulajdonképen csak haszonélvezetet örökölt, nem igényelheti azt: hogy az örökösödési illeték csak a hagyaték fele értékétől szabassék meg. Mert: az illetékszabályok 85. §-ának intézkedése ezen szabály helyes értelmezése szerint, de a dolog természeténél fogva is, csak azon esetben nyerhet alkalmazást, midőn ugyanazon tárgy haszonélvezetét és tulajdonjogát más-más személy örökli, midőn tehát nemcsak a haszonélvezet, hanem a tárgy állaga is örökség tárgyát képezi, mivel csak ily esetekben lehetséges az illetéknek az illetékszabályokban előirt módon való megosztása ; a hitbizományi javak öröklésénél ellenben — miután itt csupán a haszonélvezet ruháztatik át a hitbizományi örökösre — az illetéknek a haszonélvező és örökös között való megosztása keresztülvihető nem lévén, a hitbizományi örökösre az illet. dijj. 44. tétel b) pont második bekezdésének rendelkezéséhez képest, a haláleseti vagyonátruházásokra érvényes szabályok szerint tehát teljes összegében szabandó meg az örökösödési illeték. 44. (110—98. k. b.) A hitbizományi helyettesítéssel kinevezett első örökös a hitbizományi helyettesítéssel terhelt 3