Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

130 időhöz kötött felebbezéseknek tekinteni annál kevésbé lehet, mert az illetékkötelezett felek igen gyakran csak ennek a határidőnek eltelte után jönnek abba a helyzetbe, hogy a kiszabás tárgyának utólagosan történt megszűnését beigazolhatják, a megfelebbezett végzést az 1883. évi XLIII. törvényczikk 16. §-a alapján megsemmisíteni és a kir pénzügyigazgatóságot az ügy érdemében leendő határozathozatalra utasítani kellett. 156. (1584-90. p. b.) Ha a hagyatéki illeték fizetése alóli felmentés azon a czimen kéretik, hogy a kérvényező a megilletékezett hagyatékból mit sem örökölt: ez a kérvény nincs záros felebbezési határidőhöz kötve. Mert: Felebbező 1888. ápril. hó 28-án benyújtott beadványában magát az illeték alul azért kérte felmenteni, mert az illeték alapját képező hagyatékból mit sem örökölt; minthogy pedig ily tartalmú beadvány nem tekinthető az illeték helyessége és jogossága ellen irányuló oly felebbezésnek, melynek beadása, a bély. és ill. iránti törv. és szab. hiv. összeállítása 148. §-ában körülirt határidőhöz volna kötve; a kir. pénzügyigazgatóság akkor, midőn ezt a határidőhöz nem kötött beadványt elkésés czimén visszautasította, oly alaki sérelmet követett el, hogy e miatt és tekintettel az 1883. évi XLIII. t.- cz. 16. §-ára, határozatát megsemmisíteni és az érdemleges határozat hozatalát elrendelni kellett. 157. (1858 - D3. p. b.) Oly kérvények, amelyekkel a befizetett örökösödési illeték visszatérítése azon az alapon kéretik, hogy a hagyaték az örökhagyó adósságai miatt elárvereltetvén, az örökösök mit sem örököltek, nincsenek az ill. szab. 157. §-ban meghatározott elévülési határidőhöz kötve. Mert: A bélyeg- és illetékszabály 157. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a tévesen befizetett s jogellenesen beszedett illeték visszakövetelési joga 3 év alatt elévül, mint a szakasz szövegében világosan ki van mondva, csakis a tévesen befizetett és jogellenesen beszedett illetékekre vonatkozik. Ez a rendelkezés azonban az olyan esetekre, midőn a felek az illeték visszatérítését nem azon a czimen kérik, hogy az illeték tévesen fizettetett be, vagy jogellenesen szedetett be, hanem a visszatérítési kérelmet más jogczimre alapítják, nem terjed ki. Jelen esetben felebbező azt, hogy az illeték tévesen fizettetett volna be, vagy jogellenesen szedetett volna be, nem