Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

128 kerekítve 680 frt. Az illeték tehát az illetéki díjjegyzék 95. tétel B. a) pontja és B. pont 2. és 3. jegyzetei alapján a rendelkező rész értelmében volt helyesbítendő. 154. (121 — 84. p. b.) 1. Ha valamely jogügylet vagy hagyaték után az illeték ismételve szabatik ki, az érdekelt felek, a másodízben előirt illeték törlése iránti felebbezés, illetőleg kérvény beadására, záros határidőhöz kötve nincsenek. 2. Ha az eljáró kir. pénzügyi hatóságok az ugyanazon jogügylet vagy hagyaték után másod izben történt illetékki­szabásnak, akár a felek bejelentései, akár hivatalos uton jönnek tudomására: a másod izben kiszabott illetéknek tör­lése iránt az eljárás hivatalból eszközlendő. Indokok : A kir. pénzügyigazgatóság a törlési kérvényt felebbezésnek véve, mint elkésettet, a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 148. §-ára való hivatkozással visszautasította. Az 1881. évi XXXIV. t.-czikk végrehajtása iránt kiadott „Utasítás" I. függeléke 5. §-a szerint, a kétszeres kiszabás elkerülése végett, midőn magából a beérkezett iratból hatá­rozottan ki nem vehető, vájjon az be lett-e már egyszer illetékszabás végett jelentve, köteles a hivatal alapos meg­győződést szerezni az iránt, nincs-e az illetékügy már korábban beiktatva s elkönyvelve — s ha igen, azt arra feljegyeztetni s a korábbi kiszabási irathoz való csatolása végett kellően intézkedni. Ebben az esetben az I. függelék 30. §-a szerint saját hatáskörében áll az illetékszabási hivatalnak az ügyirat le­jegyzését elrendelni, ha ugyan az a jogügylet már korábban illetékezés alá került s a törlési intézkedés, az indokok rövid megemlitése mellett, a kiszabási iratra rávezetendő ; a mit ha elmulaszt, az I. függelék 113. §-a 5. pontja szerint az ismételt kirovás, illetőleg már befizetett illeték újbóli érvé­nyesítése szolgálati vétséget képez. Mely intézkedések természetéből kifolyólag és az eddigi gyakorlathoz képet is az illeték kétszeres kiszabása eseteiben, a felek sérelmének érdemleges elbírálása tekintetében hiva­talból kell eljárni; valamint az 1881. évi XXXIV. t.-czikk 44. §-ának rendelkezéséhez képest, ha a behajtás folyama alatt a végrehajtást szenvedő fél hitelt érdemlőleg igazolja, hogy nyilvánvaló tévedés miatt a végrehajtás ellene illeték­telenül érvényesíttetik, az ügy rendezése szintén hivatalból eszközlendő.

Next

/
Thumbnails
Contents