Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

I. A hagyaték, mint illetéktárgy. (Örökség és hagyomány.) A bélyeg- és illetékszabályok 1. §. B) pontja szerint a bélyeg- és jogilleték tárgyát képezik: a haláleset folytán bekövetkező vagyonátruházások. Az illeték tárgya, amely után az örökösödési illeték kiszabandó, a megholtnak az a hagyatéka, amely az azt terhelő adósságok, betegségi és temetkezési költségek levonása után tiszta vagyonkép fenmarad. (B. I. sz. 78. §.) Külföldön elhalt honpolgárok külföldön létező hagyatéka,, az ott fekvő ingatlanaik kivételével szintén tárgya az illetéknek. (B. I. sz. 83. §) A magyar korona területén elhalálozott külföldinek belföldön fekvő ingatlana szintén tárgya az örökösödési illetéknek, ingó vagyona azonban csak annyiban, amennyiben nem igazoltatnék, hogy abban a külállamban a magyar honpolgárok ingó hagyatéka semminemű megadózás alá nem esik. A követségi személyzet tagjainak ingó hagyatéka azonban, ha ezek idegen állam alattvalói, feltétlenül illetékmentesek. (B. I. sz. 84. §.) Az illetékköteles hagyatékhoz tartoznak: Az öröhhagyónak azon követelései is, amelyekkel az örökös vagy hagyományos a hagyatéki tömegnek tartozik. (B. I. sz. 82. §.) Az örökhagyónak külföldön elhelyezett tőkéi és általában külföldiek elleni követelései, legyenek azok külföldi fekvőségeken biztositva, vagy nem; külföldi magánosoknál, vagy nyilvános alapoknál elhelyezve ; s álljanak bár váltóból, közönséges adóslevélből, vagy bárminemű értékpapírból. (B. I. sz. 80. §.) Ellenben nem tárgyai a hagyatéki illetéknek: Az örökhagyó külföldi ingatlanai. Továbbá nem tartozik a férj hagyatékához a női hozomány. Ha azonban ez a hagyatékkal össze volna vegyítve, elkülönítést csakis ezen körülmény és az özvegy igényeinek igazolása mellett lehet foganatba venni. (B. J. sz. 79. és 80. §.) 1