Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

113 kezöt, vagy ha nem volna már életben, annak örököseit, ki az illető tárgy iránt szerződött vagy rendelkezett. Mulasztás esete ben a felsoroltak a kincstárra háram­landó károkért egyetemlegesen felelősek. (I. sz. 138. §.) Birói határozatok. 136. (927—87. b. p.) Holtnak nyilvánitott egyén hagya­téka megilletékezésénél, az örökhagyó elhalálozása időpont­jául az a nap tekintendő, amelyen az örökhagyó jogérvényes Ítélettel holtnak nyilvánítva lett. Mert: Néhay Márczy Imre állítólag 1849. évben elhalt, de szabályszerű felhívási per folytán és pedig a m. kir. Curiának 1883. évi szeptember hó 20 án 1920. szám alatt kelt ítéletével, 1880 január 1-én holttá nyilvánitott örökha­gyónak hagyatéka (megfelelően az 1868 évi LIV. törvény­czikk 559. §-a rendelkezésének) tárgyalás alá vétetvén, az eljárás Abauj-Tornamegye árvaszékének 1886. ápril hó 22-én 2670. sz. a. kelt átadó végzésével befejeztetett. Kétségtelen tehát, hogy az 1868 : LIV. törvényczikk 559. §-a értelmében az örökösödési eljárás abban az idő­pontban állott be, amelyben az örökhagyó jogérvényes Ítélet által holtnak nyilváníttatott. 2. Emez örökösödési eljárás során tárgyalt hagyatékra nézve, az örökösök közt a jelenleg érvényben álló szabályok szerint jött létre az egyezség. 3. Habár a már jelzett törvény 528. §-a és az 1881 : LIX. törvényczikk 90. § a értelmében, a holtnak nyilvánítás nem zárja ki annak igazolását, hogy az illető előbb vagy később halt el, vagy hogy még életben van, de ennek az igazolásnak csak a perrendszerii eljárásban van helye, magára az örökösödési eljárásra s a hagyaték tárgyalására semmi befolyással nincs, mert egyrészről az utóbb idézett §-ok nyíl­tan rendelik, hogy az, aki birói holtnak nyilvánítás alapján valamely vagyont birtokába vett, jóhiszemű birtokosának tekin­tendő, másrészről pedig a már szintén idézett 559. §. azt rendeli, hogy a hagyatéki eljárás abban az időben áll be, amidőn az örökhagyó birói Ítélettel holtnak nyilvánittatott, már pedig eme holtnak nyilvánítás képezte a jelen esetben is, a perrendtartás 522. §-a szerint, az örökség tényleges birtokba vételének jogos alapját. 4. A bélyeg- és illetéktörvények és szabályok 16. §-a szerint a kincstár joga az illetékre az örökség megnyíltával állván be, a jelen esetben a fentebbiek szerint megnyílt s 8

Next

/
Thumbnails
Contents