Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

75 1868: LIV. t.-cz. 162. §. Több pertárs közül egynek beismerése csak Bemaga ellen bizonyít. ismer 1868: LIV. t-cz. 163. §. helyett : 1893: XVIII. t.-cz. 59. §. A beismerés hatályosságára nincsen befolyással, lia önálló, a beismert tényállítással nem ellenkező állítások vannak hozzákapcsolva. Mennyiben legyen valamely korlátolt beismerő nyilatkozat beismerésnek vagy tagadásnak tekintendő, az eset körülményei szerint a bíró itéli meg. A beismerés erejét veszti, ha az ellenfél a visszavonásba beleegyezik. Az 1868: LIV. t.-cz. 163. §-a (a beismerés hatályáról), az 1893: XVIII. t.-cz. 219. §-a a rendes eljárásban is hatályon kivül helyezte. 1868: LIV. t.-cz. 164. §. helyett : 1893: XVIII. t.-cz 60. §. A bíróság a körülmények szorgos méltatása alapján itéli meg, hogy a perben tett beismerés visszavonás által mennyiben veszti el erejét. Az 1868: LIV t.-cz. 164. §-át (a beismerést sem visszavonni, sem módosítani nem lehet) az 1893: XVIII. t.-cz. 219. §-a a rendes eljárásban is hatálvon kivül helyezte. Eelyébe az L893: XVIII.