Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

70 1868: LIV. t. -cz. 153. §. A véiei- ^ törvényben nem gyökerező vélelem fel mek' nem ment a bizonyítás kötelességétől: törvényes vélelem ellenben nem igényel bizonyítást, de nem zárja ki az ellenkezőnek bizonyíthatását. V. ö. 1893: XVIII. t. -cz. 64 §. 1868: LIV. t. -cz. 154. §. Köz- [Köztudornási tényeket bizonyítani nem szüktudomás séges. ] Mennyiben tekinthető valamely tény köztudomásúnak: a bíróság az Ítéletben határozza meg. (1893: XVIII. t. -CZ. 62. §. ) A bíróság előtt ismeretes köztudomású tényeket bizonyítani nem szükséges. Ugyanez áll azokra a tényekre nézve is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Az 1893: XVIII. t. -cz. 62. §-a a köztudomásról a rendes eljárásra is ki van terjesztve (1893: XVIII. t. -cz. 215. §. ), azonban e mellett az 1868: LIV. t. -cz. 154. §-a nincs kifejezetten hatályon kivüi helyezve (1893: XVIII. t. -cz. 219. §-a). 1868: LIV. t. -cz. 155. §. A bizo- A közvetlen bizonyítás módjai:; a beisnyitás meréSi okirat, tanúvallomás, bírói szemle és m"1'' eskü; de ilyenek hiányában valamely állítás vagy tagadás valósága teljesen bebizonyított tényekből vont okszerű következtetés által közvetve is bebizonyítható.