Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

447 helye akkor is, h<< a kereset tárgyának értéke a :.'()() A feiüifrtott meg nem haladja. vizsgálat Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 23. §-a esetei' szerint alperes az ellene folyamatba tett perben viszonkeresettel élhet s a mennyiben a bíróság a hivatkozott törvényszakasz 3-ik pontja alapján a viszonkeresetnek elkülönített tárgyalását nem rendeli el, a viszonkereset a fő ügygyei együttesen tárgyalandó s egységesen egy Ítélettel döntendő el. A törvény 43. §-a megengedi, hogy több per közös tárgyalás és eldöntés végett egvesíttessék, a bíróság tehát alperes ellenkövetelésének a keresettel együttes tárgyalását és eldöntését ily módon akkor is elrendelheti, ha az ellenkövetelés nem viszonkereset, hanem önálló kereset alakjában terjesztetett elő. Kétségtelen tehát egyfelől az, hogy ha a bíróság az alperes által felperes ellen külön indított oly keresetet, melyben a per tárgya értékére tekintettel felülvizsgálatnak helye van. közös tárgyalás és eldöntés végett felperes keresetével egyesíti, az egyesítés folytán keletkezett ítélet ellen a felülvizsgálat abból az okból, hogy a felperesi kereset tárgyának értéke magában véve a 200 írt értéket meg nem haladja, ki nem zárható, mert különben az egyesítés tárgyában hozott s a törvény 45. §-a szerint felebbezhetlen határozat által a peres fél az egyesítés nem létében különben megengedett jogorvoslattól záratnék el. Kétségtelen másfelől az is, hogy a viszonkereset elkülönítése esetén, az a felett hozott felebbezési bírósági Ítélet ellen, amennyiben a viszonkereset tárgyának értéke a 200 írt értéket meghaladja, a törvény 180. §. a) pontja és s 180. §-a értelmében felül vizsgálatnak helye van. Ezeknél fogva és tekintve, hogy két külön pernek egyesítése esetén az említett körülmények ienfórgása mellett, a felülvizsgálat ki nem zárható, s hogy a keresetnek és viszonkeresetnek egy perben való eldöntése lényegileg nem egyéb, mint két pernek a törvény 43. §-a szerint megengedett egyesítése ; tekintve továbbá, hogy abban az esetben, ha a viszonkeresetnek elkülönítésével az a