Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

4-23 hatnak, valamint a 148. §. korlátai között védelem- és támadásképp oly új jogokat is é érvényesíthetnek, melyeket az első bíróság nyitékok előtt fel nem hoztak vagy nem érvénye- eiötersítettek. jrsztésé. Tényállításokra és okiratokra nézve az , JJOg0v ' i ervényeeisobirosag előtt megtagadott vagy elmulasz- s;tése. tott nyilatkozatok a felebbezési tárgyaláson pótolhatók. Az elsőbíróság előtt tett és a jegyzőkönyvbe foglalt beismerés, valamint a 100. §. szerint letett, vagy megtagadott eskü a felebbezési eljárásban is megtartja hatályát, Joggyakorlat. 102. (Igényperben is helye van a bizonyításnak a felebbezési tárgyalás során, még akkor is, ha az a tárgyalás elhalasztásával jár.) A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa: Az elsöbíróság ítélete megváltoztatik. Indokok: Alperes különösen azt vitatta, hogy az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. a-a szerint az igényperekben alkalmazandó 1881. évi LX. t.-czikknek, 95. és 97. §§-ai értelmében, felebbviteli eljárás során igényperekben uj bizonyítás egyáltalán s különösen oly bizonyítás, mely a tárgyalás elhalasztásával járna, nem alkalmazható : mert ha ez megengedtetnék, az igénylő lényegileg, a bizonyítékok és uj állítások elfogadása következtében •egy olyan halasztáshoz jutna, melyet az id. törv. VI. §-a az ellenfél beleegyezése hiányában egyenesen kizár. Az alperesnek a végrehajtási törvénynek idézett szakaszaira alapított érvelése helyesnek el nem fogadható. Az 1893: XVIII. t.-cz. •229. §-ának első bekezdésében foglalt általános szabály szerint ugyanis ez a törvény alkalmazandó a végrehajtási törvénynyel a sommás perbeli eljárásra utalt igényperekben is. Ezen általános szabály alól kivételt állapit meg az 1893 : XVIII. t.-cz. már hivatkozott 229. §-ának második bekezdése, a mennyiben kimondja, hogy azok a rendelkezések,