Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

417 előbb a felek között tényleg létrejöttnek és jogviszonyt létrejöttnek és jogviszonyt létesítőnek állapítja meg és csak harmadik személyek irányában ismeri el hatálylyal nem bírónak, addig utóbb ugyanazt az ügyletet színleltnek, tehát olyan ügyletnek állapítja meg, a melynek megkötésénél a felek jogviszonyt létesíteni nem czéloztak. Minthogy az 1893: XVIII. t. -cz. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás az ügy eldöntésére nézve nem alkalmas: a felebbezési bíróság ítélete a felperesnek az I—IV. r. alperesek ellen támasztott keresete tárgyában az 1893: XVIII. t. -cz. 204. §-ánák második bekezdése értelmében feloldandó, és a felebbezési bíróság uj tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerü megállapítására és a perbeli és felebbezési költségre is kiterjedő ujabb határozat hozatalára utasítandó volt. (1886. szept. 16. I. G. 164. szám). 140. §. Perbehívásnak az 1881: LIX. t. -czikk 9. és 10. §-ai értelmében a felebbezési eljárásban is helye van. A perbehívott, valamint, a jelen törvény 22. §|-ának esetét kivéve, a beavatkozásra jogosítottak a felebbezési eljárásban is beavatkozhatnak és e végből felebbezéssel is élhetnek. A mennyiben már az elsőbíróság előtti eljárásban résztvettek, a felebbezési tárgyalásra ők is felzetileg megidézendők. A 140. §. második bekezdésének a perbehívott és az avatkozó felebbezési jogosultságára és értesítésére vonatkozó rendelkezései felülvizsgálati kérelem esetén is megfelelően alkalmazandók. (191. §.) Fodor-Márkus : Polg. perrendtartás. 27 A pertársak felebbezése. Perbehivás és beavatkozás a felebbezési eljárásban.