Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

371 ben lemond, a bíróság az ellenfél kérelmére az elismerés vagy lemondás értelmében végitéletet, illetőleg részítéletet tartozik hozni. 1. Elismerés alatt a jogelismerést érti a törvény, ellentétben a ténybeismeréssel. E terminológiát követi a 48. §., valamint a beismerésre vonatkozólag az 58. és következő §-ok. — V. ö. 117. §. 105. §. A bíróság a követelésnek alapja és menynyisége szerint elkülöníthető vitáknál az alap fennállását közbenszóló itélettel előzetesen megállapíthatja. Ez itélet a felebbvitel szempontjából végitéletnek tekintendő. A követelés alapjának megállapítása esetében a tárgyalás a mennyiségre nézve csak az itélet jogerőre emelkedése után folytatható. (167. §. ) 1. L. a 167. §-t és a S. Ü. Sz. 58. §-át. 2. A közbenszóló ítéletben perköltség megállapításának helye nincs; ez a végitéletre marad. (108. §. ) Joggyakorlat. 77. Budapesti kir. törvenyszék: A bíróság az 1893. évi XVIII. t. -cz. 105. §-a értelmében közbenszóló ítéletet csak az esetben hoz, ha a követelés alapja kérdésében megállapítólag határoz; a mennyiben a követelés alapja meg nem állapíttatik, az ezt kimondó ítélet nem közbenszóló, hanem végitéletet képez. (1894. D. 13. ) Részitélet. Közbenszóló ítélet. 106. §. Ha az alperes beszámítási kifogásként oly ellenkövetelést érvényesít, mely a kereseti követeléssel összefüggésben nem áll, a bíróság, a mennyiben az ellenkövetelés eldöntése a 24* Az ellen követelésnek külön perútra utasítása.