Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

343 liogy abban az esetben, ha a bizonyítandó tény-A felnek körülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen eskü tudomása, az idézett törvény 96. §. második be- alatti kezdése értelmében a bíróság a bizonyító felet Mhallgaaz ellenfél beleegyezésének esetén kívül csak ak- t&sa.. kor bocsáthatja esküre, ha a 64. §. szerint mérlegelendő oh" körülmények forognak fenn, a melyek a bizonyító fél vallomásának valóságát támogatják ; minthogy azonban a felebbezési bíróság a most említett 64. §. rendelkezésének megfelelően az elsőrendű felperesnek eskü alatt történt kihallgatását azzal indokolta, hogv az elsőbíróság előtti eljárásban kihallgatott tanuk vallomásával az első' rendű felperesnek kereseti állításai valószínűvé tétettek s minthogv a bizonyítandó ténykörülményekről csak elsőrendű felperesnek van közvetlen tudomása: a felebbezési bíróság az 1893 : XVIII. t.-cz. 96. §-a második bekezdésének alkalmazása körül, a mennyiben az elsőrendű felperest hallgatta ki eskü alatt az általa bizonyítandó ténykörülmények felett, törvényszerűen járt el, végül mert az idézett törvény 197. §. első bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás lévén irányadó, a kir. törvényszék ítéletében foglalt az a megállapítás, hogv az elsőrendű felperesnek külön A'agyona van, mint ténymegállapítás felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. (1895. nov. G-án. II. G. 51. sz.) 63. (Az 1893 . XVIII. t.-cz. 95. §-a arra nézve nem tartalmaz kötelező rendelkezést, hogy a fél kértére az ellenfél minden esetben kihallgatandó, hanem a bíróság szabad mérlegelésére van bízva, hogv a kihallgatás teljesítendő-e vagy nem.) ^1 ni. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság : Alperesek felülvizsgálati kérelmükkel, felperes pedig csatlakozási kérelmével elutasíttatnak. Indokok: Alaptalan alperesek azon panasza, hogy a felebbezési bíróság Kodicsek Károly és Aigner Károly tanuk vallomását figyelembe nem vette, mert a bíróság ezen tanuk vallomását mérlegelte és magállápította, hogy felperes tisztjei a 4000 kéve rozsé kiadását megígérték : alaptalan