Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

273 felperest keresetével, jogszabályt meg nem sértett. A bíró A felebbezési bíróság tényállásában azokat az kérdezési okokat is előadta, a melyeknél fogva, a már kihall- joga. gatott felperes czég egyik tagja vallomásának esküvel való megerősítését mellőzte. Az esküre bocsátásnak mellőzésével pedig eljárási szabályt szintén nem sértett meg, mert tényállása szerint a felperes czég tagjának vallomását a per egyéb adataival támogatottnak nem találta, már pedig a sommás eljárás 96. §-a szerint a bizonyításra kötelezett fél. csakis a vallomását támogató adatok mellett bocsátható esküre és mert másrészről a />. a. okirat annak valódisága esetében is a felebbezési bíróságnak tényállása szerint a követelés fennállására, nézve, éppen a felperes által a tartalmának ellenkezőjére szolgáltatott bizonyítékok folytán, döntő bizonyítékot nem is képezbetne, minélfogva a felperes czég tagjának csupán a B. a. valódiságára vonatkozó vallomását a felebbezési bíróság helyesen tekintette lényegtelennek. A szakértői véleménynek bizonyító erejét is a felebbezési bíróság a sommás eljárás 64. §. szerint szabadon mérlegelhetvén, ennek a B. a. okirat valódisága kérdésében történt elfogadását a felperes nem sérelmezheti, de különben is a felebbezési bíróság, megállapított tényállása szerint maga is összehasonlította a közadósnak a B. alattin levő tagadott névaláírását egyéb kétségtelen névaláírásával és a közvetlen szemlélet útján szerzett meggyőződése alapján fogadta el annak hamisítására nézve a szakérői véleménynek helyességét. A felebbezési bíróságnak tényállása szerint a felperes keresetével nemcsak azért utasíttatott el, mert a B. a. okirat valódisága be nem bizonyíttatott, hanem azért is, mert a keresetileg követelt előlegnek az alperes részéről történt átvétele a felperes által szolgáltatott többi bizonyítékokkal sem bizonyíttatott be ; e szerint alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság a kereseti jogot csupán a B. a okiratnak A-alódiságától feltételezetten bírálta volna el. Végül alaptalan a felperesnek az a panasza, melyet arra alapított, hogy' a felebbezési bíróság őt felhivni is