Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

267 (czég) alatt kötött szerződésből folyó kötelezett- A társégek a tulajdonosnak saját nevében birt s az üz- gyaláa létbe nem fektetett vagyonát, következőleg a hi- vezetése, telező az egyéni czég aíatt üzletet folytató kereskedő által saját neve alatt kötött ügyletből folyó követelését is akár a czég, akár annak tulajdonosa ellen — a mi egyre megy — érvényesíteni jogosított, a felebbezési bíróság alperes czég [jerelhetőségének megállapításával sem sértett anyagi jogszabályt, ad 3. Alperes további sérelmül azt hozza fel. hogy ő az elsőbíróságnál a kereseti követelés ellen egyéb kifogást, sőt viszonkeresetet is terjesztett elő, az elsöbíróság azonban az erre vonatkozó előadást és kérelmet jegyzőkönyvbe nem vette, hanem a pervitát az 1893 : XVIII. t.-cz. 42. §-a értelmében a felperesség és alperesség kérdésére szorította: a felebbezési bíróságnak tehát, mely előtt a pervita szintén csak e körül forgott, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 167. §-a értelmében afelperesség és alperesség megállapítása után az elsőbíróság által el nem döntött kérdésekben a pert további tárgyalás és Ítélethozatal végett az elsőbírósághoz visszautasítani, avagy azokban maga az idézett törvény 35. és 37. §-ának megfelelőleg kimerítően tárgyalni és e végből alpereshez kérdéseket intézni lett volna kötelessége, de ezt nem tette. Tekintve azonban, hogy az elsőbiróságnál felvett jegyzőkönyvekben és az elsőbíróság Ítéletében nincs nyoma annak, hogy alperes, ki a keresetre s annak kiegészítő részét képező, a kereseti követelést részletesen feltüntető számlára való nyilatkozatra félhivatott, mert az ellen kifogásait elő is terjesztette, a jegyzőkönyvekbe felvett kifogásokon kivül más kifogást és kérelmet is előterjesztett volna és hogy a tárgyalás csupán a felperesség és alperesség kérdésére szoríttatott volna, és tekintve, hogv alperes képviselője az elsőbiróságnál felvett jegyzőkönyveket, az 1893: XVIII. t.-cz. 49. íj-ában a felek részére biztosított ama jog daczára, hogya jegyzőkönyv aláírását megtagadhatják, minden megjegyzés nélkül aláírta, sőt a jegyzőkönyvek