Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 79 között a kereseti tételek tekintetében a szállítási szerződés nem jött létre, ugyanakkor a felperesnek az alperes bizományi szerződés megkötésére kötelezésére irányuló keresetét elutasította. A határozat indokolása megállapította, hogy a kereseti tételekre a felperes június 2-án csak igénybejelentést küldött, az alperesnek erre adott augusztus 25-i nyilatkozata nem a megrendelés igazolásának, hanem ajánlatnak minősül, ezt az ajánlatot felperes nem fogadta el, így az R 12. § szabályainak megfelelően szállítási szerződés nem jött létre. A bizományi szerződés kötésére irányuló kereseti kérelmet pedig azért kellett elutasítani, mert a felperes, mint bizományos kérelmére a bizományi szerződés a 32/1967. (IX. 23.) Korm. számú rendelet 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti feltételek hiányában döntőbizottsági határozattal nem volt létrehozható. A határozat első — megállapítást tartalmazó — része ellen az alperes fellebbezéssel élt, ezt azonban a fellebbezési döntőbizottság az alábbi indokolással elutasította. Az alpereshez intézett június 2-i felperesi igény közlés nem minősíthető megrendelésnek. Az a következő évi igényeket tüntette fel és nem tartalmazta a szerződés valamennyi lényeges feltételét. A bejelentés tudomásulvételét kérte az alperestől azzal, hogy a szerződés módjára, valamint más feltételekre később fog visszatérni. A felperes nyilván azért utalt a szerződés módja későbbi meghatározására, mert ekkor már az 1/1967. (III. 9.) GB számú határozatból ismert volt, hogy a külkereskedelmi forgalomban nem elsősorban a szállítási szerződéseken, hanem főként a bizományi szerződéseken alapuló kapcsolatok a kívánatosak a jövőre nézve. Az alperes a június 26-i válaszában is a felperes igénybejelentéséről beszélt azzal, hogy erre az igénybejelentésre július 31-ig fog igazolást adni, amelyhez kéri a felperes hozzájárulását. Ilyen felperesi hozzájárulás nem volt. Csak augusztus 25-én küldte meg azt a „megrendelésigazolást" a felperesnek, amelyhez — álláspontja szerint — az a joghatály fűződik, hogy a szállítási szerződés annak tartalma szerint létrejött. Ha valóban megrendelés történt volna a felperes részéről és a szállítót — tehát az alperest — szerződéskötési kötelezettség terhelte volna, az R 12. § (1) és (2) bekezdése szerint — az elkésett igazolás miatt — a megrendelés tartama szerint jött volna létre a szállítási szerződés. Az eljárás adatai szerint azonban a szóban levő termékekre az alperest szerződéskötési kötelezettség nem terhelte. Megrendelés hiányában az alperes „rendelésigazolás"-nak nevezett nyilatkozata ajánlatnak, esetleg a jogszabályban külön említett szerződéstervezetnek minősül. Ilyen esetben azonban az R 9. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint a megrendelő kifejezett elfogadása — a szerződéstervezet aláírása, illetőleg az ajánlatnak megfelelő megrendelés — alapján jöhet csak létre szállítási szerződés. A szállító szerződéskötési kötelezettsége hiányában a feleknek csak az összes lényeges, vagy bármelyikük által lényegesnek tartott feltételekben való megegyezésével jön létre a szerződés. Ez a konszenzus a szóban forgó esetben — eltekintve attól, hogy a felek álláspontja a szerződés típusa tekintetében is eltér és a felperes a kereset tárgyát képező termékekre, az eljárás adatai