Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

74 I. A szerződés megkötése biakat nem is szállította le és a megrendelő kötbér iránti keresetével szemben azzal védekezett, hogy a szerződés ezekre az árukra nem is jött létre, tehát vele szemben teljesítés iránti igény nem is keletkezhetett. A gazdasági döntőbizottság a szállító szerződésszegését megállapította és — vétlensége igazolásának hiányában — meghiúsulási kötbér fizetésére kötelezte. A határozat indokolása a következőkre mutatott rá: A szállítási szerződésekre vonatkozóan nincs olyan jogszabály, amely azt rendelné, hogy a szerződéskötési kötelezettség körében az elfogadás hallgatólagos formájának hatálya csak akkor áll be, ha ez a megrendelés egész tartalmára kiterjed. Ezért, ha a szállító a megrendelőlevélben szereplő több termék közül kifejezetten csak az egyik szállítását igazolja, a többiről ellenben az előírt időn belül egyáltalán nem nyilatkozik, a többi termék tekintetében az R 12. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni. Ennélfogva az utóbbiak tekintetében a szerződés a megrendelés kézhezvételétől számított tizenöt nap elteltével, illetőleg a szállítási alapfeltételekben a válaszadásra meghatározott idő elteltével — hallgatólagosan — létrejön. Természetesen figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a megrendelés a szállítási szerződésnek a lényeges (érvényességi) feltételeit (mennyiség, minőség, választék, határidő és ellenszolgáltatás) tartalmazza-e, vagy ezek valamilyen módon meghatározhatók-e, mert ennek hiányában a szerződés nem jöhet létre. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 560. sorsz. alatt. b) Vö. az R 12. § (2) bek., 18. § (1) bek., 47. §-ában foglaltakkal. 1013. sz. jogeset Importra vonatkozó bizományi szerződés létrehozása a döntőbizottság által. Teljesítési határidő a bizományi szerződésben. A felperes értékesítő vállalat az alperes külkereskedelmi vállalattal szemben egy meghatározott műszer december 31-i teljesítési határidővel történő behozatalára bizományi szerződés létrehozását kérte. A Központi Gazdasági Döntőbizottság a külföldi szállító korábbi ajánlatában szereplő 6 hetes teljesítési határidő figyelembevételével a bizományi szerződést a következő év január 31-ig terjedő teljesítési határidővel létrehozta. Az alperest illeték megfizetésére is kötelezte, mert az alperes az őt termelő szerződéskötési kötelezettség ellenére a bizományi szerződést nem volt hajlandó megkötni és így az eljárásra okot adott. A határozat ellen az alperes fellebbezéssel élt. A fellebbezési döntőbizottság — az alábbi indokolással — az alperes fellebbezésének részben helyt adott, az alaphatározatot a bizományi szerződés teljesítési határidejét megállapító részében hatályon kívül helyezte, s az import vételi bizományi szerződés tartalmát akként határozta meg, hogy az alperes a külföldi eladóval a műszerre vonatkozó külke-