Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

J. A szerződés megkötése 69 A kifejtettekből megállapíthatóan a sérelmezett határozat a jogsza­bályi előírásoknak és a népgazdaság érdekének megfelel, ezért annak megsemmisítésére nincs törvényes ok. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1967. évf. 10. sz. 393. old. 1239. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 207. §, 216. § (1) és (2) bek., az R 6. §, 9. § (1) bek., 12. §, vala­mint a VR 3. §, 4. §-ában foglaltakkal. 1009. sz. jogeset Ha szerződéskötési kötelezettség esetén a szállítási alapfeltételek szer­ződéspótló szabályától mindkét fél el akar ugyan térni, de az eltérés tartalmában megállapodni nem tudnak, az alapfeltételek rendelkezését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a megrendelő a vita eldöntését az erre nyitva álló határidőben nem kéri a gazdasági döntőbizottságtól. A 32/1966. (Kk. É. 22.) KKM. számú utasítással közzétett „Az élőállat exportra vonatkozó belföldi szállítási alapfeltételek" 11. §-ának (6) be­kezdése a súlyelszámolás tekintetében a következő szerződéspótló ren­delkezést tartalmazza: ,, Vágó juh szállításánál a mérlegelést normális ete­tés-itatás után két órán belül kell megkezdeni. Az elszámolás alapja a mérlegelt súly az alábbi levonásokkal: 30 kg-on aluli pecsenye-bárány­nál 2 kg, a pecsenye-bárány és felnőtt juh 30—40 kg közt 3 kg, 40 kg felett 3,5 kg". Az alperes külkereskedelmi vállalat mint megrendelő a szerződéskötési kötelezettség körébe tartozó export célú vágó juhokra vonatkozó megrendelésében a szállítási alapfeltételek szerződéspótló sza­bályától eltérően célszerűségi szempontok alapján a tejes bárányokra 7%-os és az egyéb juhokra 10%-os súlylevonással akart szerződést köt­ni. A felperes szállító úgy a szállítási alapfeltételek szerződéspótló sza­bályától, mint az alperes megrendelésétől eltérően átlagosan 8%-os súly­levonást igazolt. A véleményeltérés egyeztetésekor a felek a vitás szer­ződéses feltétel tekintetében megállapodni nem tudtak. Ennek során az alperes kifejezésre juttatta, hogy a felperes véleményeltérését nem fo­gadja el. A felek a súlylevonások tekintetében fennálló vitát nem ren­dezték, annak elbírálása végett a döntőbizottsághoz sem fordultak, a szállítások azonban megtörténtek. A felperes a szállított vágójuhok után az ellenértéket átlagosan 8%-os súlylevonás figyelembevételével szám­lázta, mely összegből az alperes 117 100 Ft kifizetését megtagadta, mivel álláspontja szerint megegyezés hiányában a szerződés az elszámolás alap­ját képező súly le vonás tekintetében a szállítási alapfeltételek szerződés­pótló szabályában előírt tartalommal jött létre. Ezért a felperes az említett összeg megfizetése iránt keresetet terjesz­tett elő. A Központi Gazdasági Döntőbizottság a felperest keresetével elutasí­totta azon a címen, hogy a szerződés az elszámolások alapját képező súly­levonás tekintetében nem a felperes véleményeltérési nyilatkozata sze-

Next

/
Thumbnails
Contents