Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 47 tehát nemcsak a szerződéskötési kötelezettség fennállásának megállapítását, hanem egyúttal a szerződés létrehozását is kérje. A fenti esethez hasonló a helyzet, amikor a felperes csupán annak a megállapítását kéri, hogy a szerződés korábbi tény folytán már létrejött, illetve nem jött létre. Az előbbi értelemben ilyen ügy sem minősül szerződési ügynek és az ebben hozott határozat is csak deklaratív jellegű. Ha viszont a felperes a szerződés megkötésére kéri kötelezni az alperest és a gazdasági döntőbizottság a keresetnek helyt ad, az e tárgyban hozott jogerős határozattal a szerződés létrejön, még akkor is, ha a határozat ezt kifejezetten nem is mondja ki. Ilyen esetben a gazdasági döntőbizottság határozata pótolja a felek akaratát, a határozat alakítja ki, hozza létre a jogviszonyt. Az ilyen határozat tehát konstitutív jellegű és így ebben az esetben nincs szükség arra, hogy a felek a szerződést külön okiratban megkössék, bár a lehetőségük erre is megvan. A szerződés létrejöttének időpontja, hatálya tekintetében ez a későbbi írásbafoglalás nem változtat azon, hogy a szerződés a konstitutív határozat meghozatala időpontjában már létrejön és hatályát is ettől kell számítani. Ilyen — konstitutív — határozat hozatalára kerülhet sor mind a kötelező szerződéskötés, mind a nem kötelező szerződéskötés esetében. Az utóbbi esetben azonban a gazdasági döntőbizottsági eljárás és határozathozatal előfeltétele, hogy a felek közös megegyezéssel a gazdasági döntőbizottsághoz forduljanak. Ez utóbbi körben az is lehetséges, hogy a felek csak egyes vitás pontok eldöntését kérik. Ebben az esetben a gazdasági döntőbizottság nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen és a határozat szerződést létrehozó, konstitutív jellege csak ezekre korlátozódik. A termékforgalomról szóló 25/1967. (VIII. 20.) Korm. számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint a huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és az e célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén a döntőbizottság a népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a megrendelő kérelmére a felek között a szerződést — meghatározott időre — létrehozhatja. Az ilyen határozat szintén konstitutív jellegű, így arra az előbb előadottak mindenben kiterjednek. — Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a döntőbizottsági gyakorlat értelmében a 10. § (2) bekezdése (amely szerint: „Amennyiben a felek felügyeleti szerve azonos, a feleket a kapcsolat fenntartására, illetőleg a szerződés megkötésére a felügyeleti szerv vezetője utasíthatja") a felügyeleti szerv vezetője részére csak arra ad jogot, hogy a feleket a szerződés megkötésére utasítsa, de arra nem, hogy magát a szerződést is létrehozza. Ha tehát az egyik fél a felügyeleti szerv utasításának nem tesz eleget, a másik fél csak a gazdasági döntőbizottságtól kérheti a szerződés létrehozását. Végül meg kell jegyezni, hogy a fentebb kifejtettek értelemszerűen irányadók akkor is, ha a kereset a szerződés módosítására, felbontására vagy megszüntetésére irányul.