Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

J. A szerződés megkötése 43 JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1969. évf. 2. sz. 63. oldalon 36. sz. elvi határozatként. b) Vö. a Ptk. 207. § (1) és (2) bek., 216. § (1) bek., 399. § (1) bek., 400 §, az R 10. §-ában foglaltakkal. 11. sz. elvi határozat A tröszt külön megbízás hiányában a keretében működő vállalat ne­vében szerződést nem köthet és gazdasági döntőbizottsági ügyekben a vállalat képviseletében nem járhat el. Konkrét ügyekben felmerült az a kérdés, hogy köthet-e a tröszt a kere­tében működő vállalat nevében szerződést, jogosult-e külön megbízás hiá­nyában is a gazdasági döntőbizottság előtt a vállalat képviseletében el­járni, a döntőbizottsági ügyben a vállalat nevében nyilatkozatot tenni. Korábban a 2/1963. (I. 29.) Korm. számú rendelet 11. §-ának (2) be­kezdése akként rendelkezett, hogy „A tröszt és az irányítása alá tartozó vállalatok jogi személyek. A tröszt az irányítása alá tartozó vállalatok nevében szerződéseket köthet, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállal­hat és perben állhat." Ez a jogszabály tehát a fent említett kérdésekben egyértelműen rendelkezett. Ezzel összhangban a döntőbizottsági gyakor­lat is elismerte az ún. képviseleti szerződést, amelyben a tröszt, illetve általában a felügyeleti szerv az irányítása alá tartozó vállalatot közvetle­nül terhelő polgári jogi kötelezettséget vállal. Ezt a rendeletet azonban hatályon kívül helyezte az állami vállalatról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet. Ez utóbbi rendelet 29. §-a szintén tartalmazza azt a szabályt, hogy: ,,A tröszt és a keretében működő vállalatok jogi személyek". Hiányzik azonban a rendeletből a 2/1963. (I. 29.) Korm. számú rendelet 11. §-a (2) bekezdésének második mondatá­ban foglalt az a szabály, hogy a tröszt az irányítása alá tartozó vállalatok nevében szerződéseket köthet, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vál­lalhat és perben állhat. Vizsgálni kell, hogy mire vezethető vissza ez az eltérő rendelkezés és mi következik az eltérésből. A 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 28. §-a a tröszt céljául a vál­lalatok gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítását, a gaz­dálkodás eredményesebb vitelét jelöli meg. A 30. § (1) bekezdése szerint pedig a tröszt meghatározott gazdasági cél érdekében öszefogja a kereté­ben működő vállalatokat, gazdasági tevékenységük tekintetében ren­delkezési joga van, amelyet az alapító határozat kivételesen korlátozhat. Ezek a rendelkezések a gazdasági tevékenység tekintetében kétségtele­nül jelentős beavatkozási jogot biztosítanak a tröszt számára. Ez érthető és indokolt is, mert éppen ennek érdekében hozzák létre a trösztöt; ez a jogkör tehát a trösztnek tulajdonképpeni funkciójából következik. A tröszt az őt illető rendelkezési, utasítási jog alapján meghatározhatja pl. a termelési feladatokat, elrendelheti a vállalatok tevékenységéhez szüksé­ges anyagok és eszközök közös beszerzését, a termékek közös értékesíté-

Next

/
Thumbnails
Contents