Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

38 I. A szerződés megkötése nem más diszpozitív jogszabályban van rendezve, a szerződés nem jön létre. Ez más oldalról azt jelenti, hogy amennyiben a felek szerződéses nyilatkozatai diszpozitív jogszabályban rendezett olyan kérdésben térnek el egymástól, amely általában nem lényeges és amelyet egyik fél sem minősített lényegesnek, akkor ez az eltérés nem akadálya a szerződés létrejöttének, ha egyébként a lényeges kérdésekben a megegyezés fennáll. Ilyenkor a vitás kérdésben a diszpozitív jogszabály válik a szerződés tartalmává. Azt pedig, hogy az eltérés mikor minősül lényeges vagy nem lényeges kérdésre vonatkozónak, a felek nyilatkozatainak vizsgálata és értelmezése útján lehet megállapítani. Az a körülmény, hogy a fél a szóban forgó kérdést lényegesnek tartotta, elsősorban magából a szerződési nyilatkozatból tűnhet ki. Ezért minden olyan esetben, amikor valamelyik fél a vitatott kérdést lényegesnek tartja, akkor jár el helyesen, ha ezt megfelelően kifejezésre juttatja (pl. hangsúlyozza, hogy az általa közölt kikötést lényegesnek tartja, vagy kijelenti, hogy anélkül a szerződést nem köti meg). Ezzel lehet biztosítani azt, hogy a fél szerződési nyilatkozata félreérthetetlen legyen. A vitás kérdés lényegessé minősítésének ilyen határozott formában való megnyilvánulása hiányában a konkrét eset körülményei, a használt kifejezések stb. adhatnak alapot annak a megállapítására, hogy az eltérés lényeges, vagy mindkét fél által lényegtelennek tartott kérdésben áll-e fenn. Ettől függően lehet dönteni a szerződés létrejötte kérdésében. ad II. Lehetséges, hogy a felek között a szerződéskötés alkalmával nem volt vita a szerződés olyan feltétele tekintetében, amelyet jogszabály vagy szállítási alapfeltételek rendeznek. Ilyen esetben a szerződést a külön nem rendezett kérdést illetően a Ptk. 207. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a jogszabálynak vagy a szállítási alapfeltételeknek megfelelő tartalommal létrejöttnek kell tekinteni. Előfordulhat az is, hogy a felek között olyan szerződési feltétel körül, amelyet jogszabály vagy a szállítási alapfeltételek rendeznek, vita volt ugyan, de utóbb a vita rendezése nélkül a szerződést megkötötték, vagy azt a felek ráutaló magatartása folytán megkötöttnek kell tekinteni. Ilyen esetben a nem rendezett kérdés vonatkozásában a jogszabály, illetőleg az alapfeltételek rendelkezései érvényesülnek. ad III. Mindezeken túl az is megtörténhet, hogy a felek valamely jogszabályban vagy a szállítási alapfeltételekben nem rendezett és nem is lényeges kérdésben nem állapodtak meg. Ha ilyen helyzetben a szerződés megszegéséből eredő igények kerülnek érvényesítésre vagy valamely fél a forgalombiztonság, vagy jogainak megóvása végett a gazdasági döntőbizottsághoz fordul, nincs akadálya annak, hogy a gazdasági döntőbizottság a szerződést, amennyiben szükségesnek ítéli, a Ptk. 207. §-ának (3) bekezdése értelmében — céljának és egyéb tartalmának figyelembevétele mellett — a forgalmi szokások és a népgazdasági érdek követelményeinek megfelelően kiegészítse. Nem szolgálná a szerződéskötéssel megvalósítani kívánt érdek érvényesülését, ha a szerződés lényegtelen hiá-