Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

20 I. A szerződés megkötése amelyet a jogszabályok a véleményeltérési határidők megállapításával biztosítani kívánnak. A jogszabályok által biztosítani kívánt cél pedig az, hogy a felek szerződési akarata konkretizálódjék. Ez két irányban történhetik: vagy abban az irányban, hogy kialakul az akaratmegegyezés (konszenzus) vagy abban, hogy nyilvánvalóvá válik, hogy a szerződés mely pontjai tekintetében és milyen véleményeltérés van közöttük. Minthogy e határidők megállapítása annak a népgazdasági érdeknek a figyelembevételével történik, hogy a felek akarata valamely irányban konkretizálódjék, ebből következik, hogy a jognyilatkozatnak világosan és félreérthetetlennek kell lennie. Ilyen világos és félreérthetetlen jognyilatkozatnak csak azt lehet tekinteni, amely kétségtelenül és fenntartás nélkül a másik fél ajánlatának elfogadását jelenti ki, vagy amelyik pontosan megjelöli annak el nem fogadott részét. A jogszabály által létesített függő helyzet azonban nem rövidíthető meg olyan jognyilatkozat által, amely éppen a függőség további fenntartására irányul. így pl. az olyan nyilatkozatot, amely szerint az érdekelt fél majd véleményeltérést kíván nyilvánítani — de azt egyelőre nem konkretizálja — nem lehet a függőség kizárására alkalmas nyilatkozatnak tekinteni. Ilyen nyilatkozat esetében tehát — helyes értelmezés mellett — a jogszabály által a véleményeltérésre biztosított határidő továbbra is fennmarad. Megrövidítésére csakis olyan nyilatkozat alkalmas, amely a szerződés feltételei tekintetében teljes akaratmegegyezésre utal, tehát a másik fél ajánlatának teljes elfogadását tartalmazza. További kérdés, hogy a véleményeltérésre nyitvatartott határidőn belül van-e lehetőség arra, hogy a jogosult a véleményeltérést több részletben közölje, vagy az egyszer nyilvánított véleményeltérés kizárja-e azt, hogy a még fennálló határidőn belül a fél további véleményeltérési nyilatkozatot tegyen. E kérdés eldöntésénél ugyancsak a véleményeltérési határidőhöz fűződő népgazdasági érdekből kell kiindulni. Az élet tényei azt mutatják, hogy a szerződés egyes pontjaihoz fűződő érdekek, érdekellentétek nem szükségképpen egy időpontban jelennek meg a felek tudatában. Számos esetben előfordul, hogy a felek előtt csak fokozatosan, az összefüggések mélyebb felismerése során válik nyilvánvalóvá érdekük. Lehetséges tehát, hogy a nyitvaálló határidőn belül több ízben nyilvánítanak véleményeltérést. Gazdaságilag helytelen és jogszabályellenes megoldás lenne, ha a jogalkalmazó szervek az első — részleges — véleményeltéréshez a létesítendő megállapodás nem érintett részéi tekintetében az akaratmegegyezés fikcióját fűznék, és a nyitvaálló határidő többi részéről való lemondásnak minősítenék. Az ilyen — erőszakkal létrehozott — „akaratmegegyezés" a továbbiakban csak bonyodalmakhoz, esetleg elfekvő készletek keletkezéséhez, minőségi eltérésekhez, károkozáshoz vezetne és nem szolgálná a szükségletek kielégítésének előmozdítását. A jogszabály helyes értelmezése és a népgazdasági érdek körültekintő vizsgálata tehát azt a megoldást kívánja, hogy a véleményeltérést a megszabott határidő alatt több részletben is közölni lehessen. A véleményeltérés nyilvánítására megállapított határidő eltelte után további véleményeltérés közlésének természetesen már nincs helye. Az