Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

V/. Szerződésszegés és felelősség 185 tozó minden intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a megbízót fenyegető károkat elhárítsa, illetőleg a bekövetkezett károkat enyhítse. E jogszabályi rendelkezések egybevetéséből az következik, hogy ha a szállító megbízó szerződésszegése az import bizományos saját felróható magatartása miatt következik be, az általános felelősségi szabályoknak megfelelően (Ptk. 318. és 339. §) a megbízó a megrendelőjének fizetett kötbért vagy kártérítést a bizományosra átháríthatja. ad II. A bizományos speciális közreműködői mivoltából következik, hogy a külföldi eladó mulasztásáért felelősséggel nem tartozik. A bizományos ugyanis saját nevében a megbízó javára köt adásvételi stb. szerződést (Ptk. 507. §). Ilyen körülmények között a bizományossal külkereskedelmi szerződést kötő külföldi eladó a belföldi szállítási szerződés szempontjából — a bizományossal párhuzamosan — ugyancsak a szállító-megbízó közreműködőjének minősül. Ha tehát a szállító-megbízó szerződésszegése a külföldi eladónak felróható, a szállító-megbízó helytállni köteles [R 48. § (4) bekezdése], a kötbér vagy kártérítés áthárítása érdekében pedig a külföldi eladó ellen a bizományos útján [32/1967. (IX. 23.) Korm. számú rendelet 23. §] léphet fel. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1968. évf., 11. sz., 429. old. 1346. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 277. § (1) bek., 318. §. 339. § (1) bek., 358. § (1) bek., 507. §, valamint az R 27. §, 48. § (1), (4) bek., 49. § (2) bek., 65. § (1) bek., 67.§-ában 546. sz. állásfoglalás I. A műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha az építtető által átadott tervek hibáját felismerhette és az építtető figyelmeztetését elmulasztotta, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégzi. Az ilyen kár a kivitelező és a tervező között a közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint (Ptk. 344. §) megosztható. II. A kivitelező és a tervező közötti kármegosztással kapcsolatos viták a gazdasági döntőbizottság hatáskörébe tartoznak. ad I. A gazdasági döntőbizottságok gyakorlatában felmerült az a kérdés, hogy a VR, az Ép. A. és a Te. A. által történt újraszabályozás után miképpen alakul a szavatossági és kártérítési felelősség kérdése az építési szerződések körében. Az építési szerződésnek hibás teljesítéssel történő megszegése esetében beáll a kivitelező szavatossági felelőssége, amely vétkességétől független és oszthatatlan. Ehhez — az eset körülményeihez képest — további felelősségi következmények (kötbér, kártérítés) is kapcsolódhatnak. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a kivitelezés formálisan megfelel a szerződés kikötéseinek, a hibás műszaki tervezés miatt azonban a teljesítési érdek mégsem valósulhat meg. Ez a körülmény felveti