Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

174 V. A szerződés teljesítése A kifejtettek alapján tehát a szállító az I. negyedévi szerződésben meghatározott fűrészárut az „A" felhasználó helyett nem adhatta át „B" felhasználónak, akinek a javára ugyancsak szállítási kötelezettség terhelte, így a megrendelő jogszerűen járt el akkor, amikor a szóban forgó szállítást az alperes II. negyedévi kötelezettségére számolta el és ezt nem érinti az sem, hogy a II. negyedévi mennyiség tekintetében a határidő még nem járt le. A határidős szerződést különben is annak kezdő és befejező időpontja között bármikor lehet teljesíteni és így az ezen határidőn belül, annak elején történt szállítás időelőttinek nem tekinthető. Az előadottak szerint tehát alperes az I. negyedévi szállítási kötelezettségével hátralékban volt és ezért a döntőbizottság a negyedév lejártával a tényleges teljesítésig terjedő késedelmi kötbér fizetésére kötelezte. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 339. sorsz. alatt. b) Vö. az R 27. §, 48. § (l)—(2) bekezdésében foglaltakkal. 1061. sz. jogeset A szállító a megengedett mennyiségi eltéréssel (toleranciával) történő szállításra vonatkozó jogát nem gyakorolhatja olyan módon, hogy több helyre irányított szállítás során a tolerancia teljes mértékével az egy helyre irányított szállítmány mennyiségét csökkenti. A szállítónak a felek között létrejött megállapodás szerint jogában állott a tárgynegyedév első és második hónapjában 20%-kal kevesebbet szállítani a szerződésben ezekre az időszakokra megállapított menynyiségnél. A megrendelő úgy diszponált, hogy a szállító a szerződés szerinti árut külön-külön meghatározott mennyiségben fióktelepeire juttassa el. A szállító a megjelölt fiókok közül egynek semmit sem szállított. A felperes megrendelő által az alperes szállító ellen késedelmi kötbér iránt indított döntőbizottsági eljárásban az alperes arra hivatkozott, hogy az őt megillető 20%-os tolerancia figyelembevételével szerződéses kötelezettségének eleget tett, mert a szóban forgó fiók számára le nem szállított zsírmennyiség a megengedett mennyiségi eltérésen belül van. A gazdasági döntőbizottság az alperes védekezését alaptalannak minősítette. A megengedett mennyiségi eltérésre vonatkozó szerződéses kikötés általában azt a célt szolgálja, hogy konkrét teljesítés a szállító gyártási adottságainak, vagy az áru természetéből adódó mennyiségi változásoknak figyelembevételével történhessék. A tolerancia tehát a szállítási szerződés teljesítésénél főleg termelési vonatkozású könnyítést jelent. Ezzel a joggal azonban nem élhet a szállító oly módon, hogy ezáltal a szerződésszerű cél részbeni meghiúsulását, bizonyos területen a fogyasztók ellátásának megakadályozását, illetve megnehezítését idézze elő.