Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

172 V. A szerződés teljesítése kes szerződéses kötelezettség áll fenn és a szállítólevél szerint a teljesítés ezen kötelezettség kielégítése céljából történt. A Központi Gazdasági Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet — az alábbi indokolással — elutasította. Az alperes a jogszabály téves értelmezése alapján kívánta kizárni annak lehetőségét, hogy a felperes korábbi szerződési időszakból származó, választékban is meghatározott szállítási kötelezettségei esetén a tárgyidőszakban teljesített, a korábbi szerződési kötelezettségétől választékban eltérő szállításokat azokra a szerződési időszakokra történő teljesítésként számolhassa el, amelyekben a szállítások történnek. Az alperes álláspontja ellentétben áll azzal a gazdaságpolitikai érdekkel, amelynek az érvényesülését a reális teljesítés elve előmozdítani hivatott. Abban az esetben ugyanis, ha a felperes áruszállításai akkor is a korábbi hátralékok kiegyenlítésére kerülnének elszámolásra, ha a hátralékként nyilvántartott áruktól választékban eltérnek, a választékra vonatkozó előírások be nem tartása miatti kötbér kiszabására ugyan sor kerülhetne, de miután a kikötött választéknak megfelelő teljesítés kötelezettségétől a felperes ennek révén szabadulna, a fogyasztói szükségletek választéki specifikációban való kielégítése nem történnék meg és a reális teljesítés elve sérelmet szenvedne. Az alaphatározat helyesen mutatott rá arra, hogy a reális teljesítés elve nemcsak a szerződések mennyiségi és minőségi, hanem választéki előírásaira is vonatkozik és, hogy a szállítót a szerződés említett tartalma szerinti teljesítésre kellőképpen az ösztönzi, ha felelőssége a fent ismertetett esetekben a késedelmes szállítás alapján kerül elbírálásra. Egyébként az állandóan követett döntőbizottsági gyakorlat az, hogy ha a szállító későbbi szerződési időszakban ugyanolyan terméket szállít, mint amilyennel a korábbi időszakról hátralékban van, vagyis a két teljesítési kötelezettség fedi egymást, akkor — a szállító rendelkezésétől, illetve kívánságától függetlenül — a korábban lejárt tartozást kell kiegyenlíteni. Ha azonban az utóbb átadott termék nem felel meg a hátralékos terméknek (választékban, minőségben stb. eltér attól), semmi indokoltsága nincs annak, hogy azt az alperes kívánságának megfelelően számolják el. Pl. testszínű harisnyában fennálló hátralék kiegyenlítésére nem lehet felhasználni a szállított fekete színű harisnyát. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 1214. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 246. § (1) bek., 277. § (1) bek., 283. § (1) bek., 290. §, valamint az Rl.§ (1) bek., 3. § (1) bek., 27. §, 36. § (1) bek., 48. § (1) bek., 67. §-ában foglaltakkal. 1060. sz. jogeset Több helyen teljesítendő szerződés esetében a konkrét szállítást csak arra a kötelezettségre lehet elszámolni, amelyet a szállítás helyén kellett teljesíteni.