Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

170 V. A szerződés teljesítése vagy színben, s így nincs ok arra, hogy a szerződésben a szín- és nagyságeltérést engedélyező kedvezményt a szállító elveszítse. Ebből következik, hogy a szín- és nagyságra vonatkozóan megállapított tolerancia túllépése esetén a szállító kötbérfizetési kötelezettsége csak a megengedett eltérést meghaladó szállítás alapulvételével áll fenn. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 157. sorsz. alatt. b) Vö. az R 18. § (2) bek., 27. §, 48. § (l)—(2) bekezdésében foglaltakkal. 540. sz. állásfoglalás Ha a szállító az egyik negyedévre, meghatározott választékra kötött szállítási szerződést csak részben teljesíti, majd a következő negyedévben — amelyre a felek szintén szerződést kötöttek — a szállító újabb szállításokat teljesít, de nem az előző negyedévről elmaradt választékban, az újabb szállítást nem az előző, hanem az ezt követő negyedévi szerződés teljesítésére kell elszámolni. A gyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy a felek folyamatos jogviszonyában az egyik negyedévre, meghatározott választékra kötött szállítási szerződés részbeni teljesítése esetén a következő negyedévben eltérő választékban eszközölt újabb szállításokat az előző negyedévi szerződés teljesítésére kell-e elszámolni. A kérdés elbírálásánál a 20. sz. elvi határozatból kell kiindulni, amely szerint a felek között létrejött és folytatólagosan teljesítendő szállítási szerződés alapján felmerült késedelem esetében az utóbb történt szállítást a felek ellenkező megállapodása hiányában a korábban esedékessé vált, még nem teljesített kötelezettségre kell elszámolni. Ezzel ellenkező megállapodást a felek köthetnek ugyan, de a kötelezett félnek nem áll jogában a megrendelővel szemben egyoldalúan akként rendelkezni, hogy a késedelmes szállítást nem a legkorábban esedékessé vált kötelezettség teljesítésére számolja el. Ezt az elvi határozatot bizonyos vonatkozásban kiegészítette az a gazdasági döntőbizottsági gyakorlat, amely szerint több helyen teljesítendő szerződés esetében a konkrét szállítást csak arra a kötelezettségre lehet elszámolni, amelyet a szállítás helyén kell teljesíteni. Az említett elvi határozat alapjául olyan tényállás szolgált, amikor a megrendelő azonos fajú és minőségű termék késedelmes teljesítését a legkorábban esedékes kötelezettség törlesztésére számolta fel. A szállító tehát olyan terméket szállított, amilyent az eredeti szerződés értelmében szállítania kellett és így a késedelmes teljesítés — a teljesítési idő kivételével — a reális teljesítést jelentette. Ebben az értelemben tehát ez a szállítás valóban az elmaradt szállítást pótolta. Ilyen esetekben a gazdasági döntőbizottság töretlenül alkalmazza az elvi határozatot, mert ez a szállítót hathatósan ösztönzi az elmaradt szállítás pótlására. Más azonban a helyzet, ha a szállító a következő negyedévben olyan