Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

154 V. A szerződés teljesítése JEGYZET: a) Eredetileg közölve: D 1963. évf. 2. szám, 64. oldalon, 446. sorszám alatt. b) Vö. a VR 14. §, 21. § (1) és (2) bek., 23. § (1) bek., valamint az Ép. A. I. § (2) bek., 13. §, 16. §, 24. §-ában foglaltakkal. 1053. sz. jogeset A generálkivitelezési és az alvállalkozói szerződés kapcsolata az ellenszolgáltatás szempontjából. Az építtető és a generálkivitelező között úgynevezett helyszíni öntött aszfaltút építésére jött létre szerződés. A generálkivitelező és az alvállalkozó ettől eltérően mastixaszfalt készítésére kötött szerződést, amelynek ára magasabb volt a generálalvállalkozó és építtető közötti szerződésben szereplő, helyszínen öntött aszfalténál. Az alvállalkozó a generálkivitelezővel szemben, a közöttük létrejött szerződésnek megfelelően a mastixaszfalt magasabb ellenértékét követelte. A generálkivitelező a kereset elutasítását kérte, hivatkozással arra, hogy nem fizethet magasabb ellenértéket az alvállalkozónak, mint amely az építtetővel szemben irányadó költségvetésben szerepel. A gazdasági döntőbizottság az alvállalkozó keresetét elutasította és kimondta, hogy ,,az alvállalkozói vonatkozásban a generálkivitelező és az építtető közötti szerződést kell alapnak tekinteni, az alvállalkozói megbízólevélnek teljes összhangban kell állnia a generálszerződéssel és az alvállalkozó a generálkivitelező által már elfogadott dokmumentációt csak az építtető előzetes engedélyével módosíthatja". A határozat ellen az alvállalkozó jogorvoslati kérelmet adott be, amelyben lényegileg arra hivatkozott, hogy a generálkivitelezőt vele szemben önálló felelősség terheli. A jogorvoslati kérelem sikeres volt. A vállalatok önálló jogi személyiségéből és vagyoni önállóságából [11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 14. §-a] következik, hogy minden vállalat önálló vagyoni felelősséggel tartozik tevékenységéért, jognyilatkozataiért. Igaz, hogy az építési szerződések rendszerében a generálkivitelező előbb rendszerint az építtetővel köt szerződést, amelyben a szolgáltatás ellenértékének konkretizálását a költségvetés tartalmazza, majd utóbb az alvállalkozóval létesít megállapodást. A szerződéseknek ez az összekapcsolódó, illetőleg egymáson nyugvó rendszere azonban nem jelentheti azt, mintha a szerződések sorsa egymáshoz kapcsolódnék és a generálkivitelező felelősségét bármilyen mértékben befolyásolhatná (csökkenthetné) az a körülmény, hogy az építtetővel már előre meghatározott tartalmú szerződést kötött. Az ilyen állásfoglalás ellenkeznék a jogi személyiséghez és a vagyoni önállósághoz fűződő követelményekkel. Helyes álláspont szerint — bár kétségtelenül kívánatos, hogy a generálkivitelezői és az alvállalkozói szerződések egymással az árak tekintetében is összhangban legyenek — az alvállalkozói szerződés sorsa nem függ a generálkivitelezési szerződéstől, hanem a generálkivitelező az alvállalkozó irá-