Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

717. A szerződés érvénytelensége 117 JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1969. évf. 6. sz. 224. old. 1423. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 4. § (3) bek., 201, 202, 235, 236. §-ában foglaltakkal. 2. A részleges érvénytelenség 1036. sz. jogeset Semmis a szállítási szerződésbe foglalt az a kikötés, hogy a teljesítésnél mutatkozó mennyiségi hiány esetén a szolgáltatási kötelezettség ennek megfelelő mértékben csökken. A felek meghatározott mennyiségű különböző ruhaneműk szállítására kötöttek szerződést. A szerződés értelmében a megrendelő csak I. osztályú árut vesz át. Ha a legyártott áru egy része nem felel meg az I. osztályú minőség követelményeinek, úgy a szerződésben meghatározott mennyiség ilyen mértékben csökken és ebből kifolyólag kötbérigényt támasztani nem lehet. A fenti kikötés ellenére kötbér iránt folyamatba tett eljárásban megállapítást nyert, hogy a szerződés alapján legyártott mennyiség egy része II. osztályú lett és ezeket az alperes gyártó vállalat nem szállította le. Az R 59. § (1) bekezdése értelmében jogszabályban szerződésszegés esetére megállapított igények akkor is fennállanak, ha a felek ezek kikötését mellőzték, kizárásuk vagy korlátozásuk pedig semmis. Ennek alapján a jogszabályban megállapított kötbér irányadó abban az esetben is, ha a felek a szerződésben a kötbér kikötését mellőzték, vagy kizárták, minthogy az R 48. § (1) bekezdése szerint aki a szállítási szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. Ez utóbbi szabálytól pedig az R 49. § (3) bekezdése értelmében csak a kötbért illetően és csak a szállítási alapfeltételek térhetnek el, a felek nem. A szerződés feltétlen kötbérterhességéből folyik, hogy a feleknek az a megállapodása, amely szerint mennyiségi eltérés esetén kötbérigény egyáltalán nem támasztható, jogszabályba ütközik. Ezen nem változtat az sem, hogy a felek a jogszabálysértést egy automatikusan ható szerződésmódosítással kívánták leplezni. A termékforgalom lebonyolítását szolgáló szállítási szerződés céljával ellentétes az ilyen fajta szerződésmódosítás és az önmagában is jogszabályba ütközik. E jogszabálysértést csak fokozza az a nyilvánvaló leplező szándék, amely a jogszabály kijátszására irányul. E módosítás ugyanis a szerződés szerinti mennyiségre vonatkozik, s lényegében azt jelenti, hogy ha a szállító az esedékességkor a szerződés szerinti mennyiség egy részét teljesíteni nem tudja, e részre kötelezettsége a nyilvánvaló szerződésszegés ellenére jogkövetkezmények nélkül megszűnik. Mivel pedig a Ptk. 200. § (2) bekezdése és 402. § (2) bekezdése értelmében semmis a szerződés vagy annak az a része, amely