Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

MK 91. szám (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Egy határozatban több fegyelmi büntetés kiszabása esetén egyes büntetések végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető. A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkező szabályok [Mt. 55. § (4) bekezdés, Mt. V. 72. § (5) bekezdés] nem tiltják, hogy több fegyelmi büntetés együttes kiszabása esetén egyes büntetések végrehajtását próbaidőre felfüggesszék, míg más büntetések végrehajtásra kerüljenek. (így például a dolgozó személyi alapbércsökkentés és emellett prémiummegvonás fegyelmi büntetésben részesül. A munkáltató a személyi alapbér-csökkentés végrehajtását próbaidőre felfüggesztheti, azonban a prémiummegvonást végrehajthatja.) MK 93. szám (Az MK 118. sz. és az MK 124. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) /. Az üzemi balesetre (foglalkozási megbetegedésre, egyéb üzemi eredetű egészségromlásra) alapított járadékigény elévülését illetően különböztetni kell a keresetveszteségben mutatkozó károsodás egymástól viszonylag elkülönülő fő szakaszai között. Ennek megfelelően önálló igénynek kell tekinteni a járadék összegének meghatározása szempontjából irányadó átlagkereset és a táppénz, az átlagkereset és a baleset folytán csökkent kereset, valamint az átlagkereset és rokkantsági nyugdíj különbözetének megtérítése iránti folyamatosan fennálló igényt [26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelet (R.) 13. § (1) bekezdés első mondata]. Az említett önállósuló igények az elévülés szempontjából egységesek, azokon belül az elévülési idő nem az egyes havi járadékrészletek esedékessé válásától kezdődik, hanem az első esetben a keresőképtelen állapotba (táppénzes állományba) kerülés napjától, a második esetben attól az időponttól, amikor a baleset folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés (illetőleg munkaképtelenség) első ízben vezet keresetkiesésben (jövedelemkiesésben) megmutatkozó károsodásra, végül a harmadik esetben a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától [R. 13. § (1) bekezdés]. II. Ha az üzemi balesettel (foglalkozási megbetegedéssel) okozati összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő járadékigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani [R. 13. § (1) bekezdés második mondata]. I. Az elévülési ido akkor kezdődik, amikor az igény esedékessé, vagyis jogi eszközökkel kikényszeríthetővé válik. A kártérítési követelés a kár bekövetkezésének időpontjában válik esedékessé, ezért az elévülési időt is ettől az időponttól kezdődően kell számítani. 93