Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

Bevezetés A „Munkaügyi Elvi Határozatok''1 című munka első alkalommal 1980-ban került közzétételre. Ez 1980. február 25. napjáig bezárólag tartalmazta a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagságijogvitákkal kapcsolatos kollégiumi és tanácselnöki értekezleti állásfoglalásait. Azóta több mint hét év telt el. Ez idő alatt számos új jogszabály lépett hatályba, amelyek a korábbi hasonló tárgyú jogszabályokat részben módosították és kiegészítették, részben pedig azokat hatályon kívül helyezték. Emellett—a társadalmi fejlődés folytán — a változatlan jogszabályok alkalmazásais felvetett olyan problémákat, amelyek megoldására testületi állásfoglalásban kellett a Legfelsőbb Bíróságnak elvi iránymutatást adnia. Ezek közül legjelentősebb a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési gyakorlatról szóló 18. számú irányelv. Ezenkívül több mint harminc kollégiumi és tanácselnöki értekezleti állásfoglalás került közzétételre. E jelentős változások következtében mind gyakrabban és erőteljesebben vetődött fel az igény egy új, a mai állapotnak megfelelő összeállítás, a „Munkaügyi Elvi Határozatok'''' újabb kötetének kiadása érdekében. A mostani kötet lényegében követi az első kötet szerkesztési módszerét, külön-külön tartalmazza a munkajogi, a társadalombiztosítási jogi és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos állásfoglalásokat. Külön-külön tartalmazza az első munkajogi tartalmú — a 18. számú — elvi iránymutatást és a más kollégiumokkal közösen hozott tanácselnöki értekezleti állásfoglalásokat is. Ezek figyelembevételével az összeállítás hat fejezetet (részt) tartalmaz. Az első rész a Legfelsőbb Bíróság irányelvét, a második rész a Munkaügyi Kollégiumnak, a harmadik rész pedig e kollégium Tanácselnöki Értekezletének a munkaügyi jogalkalmazással kapcsolatos állásfoglalásait tartalmazza. A negyedik részben a társadalombiztosítási, míg az ötödik részben a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos kollégiumi állásfoglalásokat közöljük. Végül a hatodik rész a más kollégiumokkal közösen hozott tanácselnöki értekezleti állásfoglalásokat tartalmazza. A könnyebb és folyamatos áttekintés, de a kisebb terjedelem érdekében is a módosító állásfoglalásokat önállóan, külön-külön nem közöljük, azokat a módosított állásfoglalások tartalmazzák, azokon átvezettük. Azoknak azonban, akik az egyes módosító állásfoglalások történeti kialakulását kívánják tanulmányozni, a Bírósági Határozatok című folyóirat anyaga kellő tájékoztatást ad. Az eligazodást segíti elő a kötet elején lévő tartalomjegyzék, valamint az összeállítás végén található szám-, tárgy- és jogszabálymutató is. 5