Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

MK 62. szám (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) /. A fegyelmi eljárás megindítására vagy annak mellőzésével a fegyelmi büntetés kiszabására az Mt. 56. §-ának (3) bekezdése alapján nyitva álló, s a kötelezettségszegés (a továbbiakban: fegyelmi vétség) elkövetésétől számított háromévi, illetve felfedezésétől kezdődő háromhavi határidő folyását nem módosíthatják azok a körülmények [Mt. 5. § (2) és (3) bekezdés], amelyek az elévülési idő nyugvásával vagy megszakadásával járnak. II. A fegyelmi vétség elkövetésétől számított háromévi határidő akkor veszi kezdetét, amikor az elkövető a cselekményt befejezte. III. A fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor akár a fegyelmi jogkör gyakorlója, akár a fegyelmi jogkör gyakorlójának közvetlen vagy magasabb felettese a vétségről, s egyszersmind arról is tudomást szerzett, hogy ki az a dolgozó, aki a vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható. TV. A fegyelmi eljárás megindítását vagy annak mellőzésével a fegyelmi büntetés kiszabását kizárja az Mt. 56. §-a (3) bekezdésének első mondatában szabályozott bármelyik határidő lejárta. V. A magasabb vezető állású dolgozóra, illetve a vezető állású dolgozóra az I—IV. alattiak azzal irányadók, hogy velük szemben a fegyelmi eljárás megindításának vagy annak mellőzésével fegyelmi büntetés kiszabásának azMt. V. 88. §-ának (2) bekezdése, illetve az Mt. V. 85. §-ának (3) bekezdése alapján a fegyelmi vétség elkövetésétől számított öt, illetve négy év alatt van helye. A fegyelmi vétség felfedezésétől számított három hónap eltelte után azonban a fegyelmi eljárást ellenük sem lehet megindítani, illetve fegyelmi eljárás mellőzésével velük szemben sem lehet büntetést kiszabni. VI. A szabályszerűen megindított fegyelmi eljárás befejezésének nincs jogszabályban megállapított határideje. Ha azonban a munkáltató a fegyelmi eljárás befejezésével indokolatlanul késlekedik, ez a körülményektőlfüggően indokolttá teheti a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítését, kivételes esetben pedig a hatályon kívül helyezését is. Az Mt. 56. §-a (3) bekezdésének első mondata szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta három hónap, illetve elkövetése óta három év már eltelt. Ez a rendelkezés a fegyelmi felelősség nevelő célját s egyúttal a jogbiztonságot szolgálja. A fegyelmi vétséget elkövető dolgozó neveléséhez ugyanis az szükséges, hogy a fegyelmi vétséget viszonylag rövid időn belül nyomon kövesse a felelősségre vonás. A vállalati kollektíva munkafegyelmét is kedvezőtlenül befolyásolná, ha a fegyelmi vétség gyanúja a dolgozóval szemben hosszabb időn át fennállhatna anélkül, hogy a fegyelmezetlenséggel szemben fellépnének. Ugyanakkor a dolgozó helyzetét is hátrányosan érintené a hosszú várakozás, mert ártatlansága esetén a gyanú alól sokáig nem tisztázhatná magát, illetve az időmúlás miatt a védekezését alátámasztó bizonyítékai elenyészhetnének. 69