Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

és kártérítési ügyükben hozott közgyűlési határozat ellen, szolgálati felettes hiányában, jogorvoslattal nem élhetnének, és ennek folytán hátrányos helyzetbe kerülnének a magasabb vezetői munkakört betöltő tagokkal szemben, akik a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen nem vitásan keresettel fordulhatnak a bírósághoz. Márpedig szövetkezeten belül ilyenfajta hátrányos megkülönböztetés az alkalmazottak terhére nem engedhető meg. Ennek az álláspontnak a helytálló voltát támasztja alá a Pp. 349. §-ához fűzött miniszteri indokolás, amely szerint egységes a szabályozás abban a kérdésben, hogy bármilyen alkalmazott, illetőleg dolgozó munkaügyi vitája — ha külön jogszabály szerint jogorvoslatnak egyáltalában helye van — a munkaügyi bíróság elé tartozik. MK 57. szám (Az MK 102. sz., a 118. sz., a 135. sz. és a 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) /. A terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nőt az előző munkakörében elért átlagkeresete munkaszünetelés esetén is megilleti. Ugyancsak az előző átlagkeresetére jogosult akkor is, ha áthelyezése: a) rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha b) éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe történt. II. A terhes nő ideiglenesen hosszabb munkaidejű munkakörbe csak hozzájárulása esetén helyezhető át. III. A csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbefogadó nőt illetik meg. I. Az Mt. V. 19. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy „A dolgozó nőt terhessége megállapításától a szoptatás hatodik hónapjának végéig kérelmére — orvosi vélemény alapján — az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglevő munkakörében a munkafeltételeket megfelelően módosítani." „Az e bekezdés alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott terhes vagy szoptató nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt." E rendelkezés — abból az elvből kiindulva, hogy a nőt a terhessége miatt nem érheti hátrány, — biztosítja a terhesség miatt más munkakörbe áthelyezett nőnek az előző átlagkeresetéhez való jogát. Ennek folytán a más munkakörbe áthelyezett terhes nő keresete nem lehet kevesebb, mint előző munkakörében volt. Ebből következik, hogy ha az új munkakörben anyag-, áramhiány vagy egyéb, a dolgozók hibáján kívüli okból szünetel a munka, és emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be, a terhes nő előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell. 64