Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

A kárt okozó dolgozó megtérítési kötelezettségére ez esetben is a reá vonatkozó munkajogi anyagi felelősségi szabályok az irányadók. Az ebbó'l a megtérítési igénybó'l keletkezett vita azonban — minthogy nem a munkáltató és a dolgozója között, hanem a felelős beosztású dolgozó és a kárt okozó dolgozó között támadt — már nem tekinthető munkaügyi vitának. Ezért a vitát a polgári eljárásjog általános szabályai szerint kell elbírálni. Az Mt. 59. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint abban az esetben, ha a kárt többen, együttesen, anyagi haszonszerzés céljából, szándékosan okozták, vagy ha többek részére megőrzésre átadott dologban keletkezett a hiány, és ennek megtérülése egyébként veszélybe kerülne, vagy aránytalan késedelemmel járna, egyetemleges marasztalásnak van helye. Egyetemleges felelősség megállapítása esetén bármelyik kötelezettől az egész tartozás behajtható. Ilyen esetben sor kerülhet arra, hogy az egyik egyetemleges kötelezett megtérítési igényt támaszt egyetemlegesen kötelezett adóstársával szemben azon az alapon, hogy az egymás közötti viszonyra (felróhatóságra, közrehatás arányára) tekintettel őt a munkáltatónak kifizetett összegnél kisebb összeg terheli. A dolgozók egymás közötti viszonyában a megtérítési igény tárgyában keletkezett vita ugyancsak nem minősül munkaügyi vitának. Az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a dolgozó és a munkáltató között, a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát kell munkaügyi vitának tekinteni. A vitának munkaügyi jellegét nem szünteti meg az, ha akár az igény érvényesítését megelőzően, akár a munkaügyi vita elintézésének ideje alatt a felek valamelyike személyében jogutódlás áll be. Jogutódlás esetén ugyanis a jogviszonyból eredő egyes jogok és kötelezettségek a jogutódra szállnak át, ilyen esetben az eljárást a jogutód részvételével kell lefolytatni. A munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben a munkaviszonyban érdekelt felek valamelyikének jogutódjával folyó eljárást munkaügyi vitának kell tekinteni, ha a jogelőd részvételével folyó eljárás is annak minősülne. MK 36. szám (Az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a leltárfelvétel során kimutatott hiány egy részét ismert ok idézte elő, a kimutatott teljes összegből le kell vonni az ismert okból előállott hiány összegét. A különbözetre a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség szabályait kell alkalmazni. Ha a büntetőügyben hozott jogerős határozat szerint a hiány egy részét bűncselekmény idézte elő, annak elbírálásánál, hogy az ezt meghaladó hiány leltárhiány-e, nem lehet egyedül a büntetőügy adataira támaszkodni. Ilyen esetben a leltárhiány fennállását és annak összegét a munkaügyi vita eldöntésére hivatott szervnek gondos körültekinti