Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

szakképzettségű dolgozókra nincs kihatása (pl. a bérelszámolói munkák nagyfokú gépesítése miatt végrehajtott jelentős mértékű létszámcsökkentés önmagában nem teszi indokolttá a géplakatosi munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaviszonyának felmondását). Azonban nemcsak a jelentősebb létszámcsökkentés, hanem kisebb létszámra kiható átszervezés is adott esetben különös indokká válhat, ha az az adott dolgozók munkaviszonya szempontjából jelentős kihatású (pl. egy kutatóintézetnél az összesen három gépkocsivezető közül két gépkocsivezető munkaviszonyának felmondása a munkakörök feleslegessé válása miatt). A dolgozó jogainak messzemenő megóvása érdekében nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az Mt. V. 23. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az említett szakasz (1) bekezdésében meghatározott valamelyik dolgozó alkalmas, a munkaviszonyt felmondással mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg a dolgozó ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Természetszerűen e rendelkezés alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a felmondás különös indokát a munkáltatói gazdálkodással összefüggő indok (létszámcsökkentés, átszervezés) adja. Ebből az okból történő felmondás esetén tehát vizsgálni kell, hogy nincs-e a munkáltatónál a szóban levő dolgozóval betölthető munkakör: mert ha van és azt elvállalja, még különösen indokolt esetben sem szüntethető meg felmondással a dolgozó munkaviszonya. Ha ugyanis a munkáltatónál van ilyen betölthető munkakör, akkor a munkáltató számára nem jelent aránytalan terhet vagy nehézséget a védettség alá eső dolgozó további foglalkoztatása. A munkaügyi bíróság azonban ítéletében — e tény megállapítása mellett — csak a felmondás hatálytalanítására szorítkozhat. Az új munkakör betöltéséhez a munkáltató és a dolgozó megállapodása szükséges, amit a bíróság rendelkezése nem pótolhat. A felmondást korlátozó okok értékelésével kapcsolatban pedig ki kell emelni azt, hogy az Mt. V. 23. §-ában említett esetekben is csak akkor van lehetőség a felmondás korlátozására, ha az e §-ban felsorolt okok a felmondás kezdő időpontja előtt következnek be. MK 11. szám (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) a) Ha a dolgozó munkaviszonya felmondás folytán szűnik meg és a munkáltató a dolgozót a munka végzése alól felmenti, a munkáltató a felmentés tartamára kifizetett átlagkeresetet vagy annak arányos részét a dolgozótól, illetőleg örököseitől akkor sem követelheti vissza, ha a dolgozó már a felmondás időtartama alatt új munkaviszonyt létesített, s munkába is lépett, vagy a felmentés teljes időtartamának letelte előtt meghalt. 26